Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A brit korona jövedelmei - és így a brit királyi család, II. Erzsébet és hozzátartozói életének finanszírozása - régóta viták kereszttüzében áll az Egyesült Királyságban. Abban a kérdésben pedig nem is olyan egyszerű kiigazodni, hogy honnan származnak a brit uralkodó család bevételei. Az Origo ezt az alábbi összeállításában járta körbe:
Ahogy cikkünkben bemutattuk, a királynő elsődleges jövedelemforrásai az úgynevezett koronabirtokokból származó bevételek, pontosabban azoknak meghatározott része. Ebbe a gyűjtőfogalomba tartoznak a szerte az ország területén megtalálható, a koronához tartozó ingatlanok, birtokok, kastélyok, kúriák, és így tovább, azok a vagyonelemek, amelyek történelmileg a királyi család tulajdonában álltak és állnak.
Ilyen például egyébként a teljes Regent Street, illetve annak épületei Londonban, vagy a Brit-szigetek körül a tengerágyak - pontosabban az azok hasznosításából fakadó bevételek is.
Az ezekből származó összegek egy állami alap pénzmagját képezik, ahonnan II. Erzsébet részére lényegében a nyereség egy részét utalják ki.
Az idei év azonban komolyan megtépázta a koronabirtokokból származó bevételeket: számos bérlőnek nehézséget okoz a koronavírus miatti gazdasági visszaesésben az összegek teljesítése. Ez már meglátszik a koronabirtokok értékén.
A vagyonkezelést végző Crown Estate csoport friss jelentése szerint, a portfólió értéke 552,5 millió fonttal, azaz több mint 215 milliárd csökkent.
Így már csak 13,4 milliárd fontra taksálják a koronabirtokok könyv szerinti értékét.
Az adatok ugyanakkor szerény, 0,4 százalékos emelkedést mutatnak a profitban, ami 345 millió fontra nőtt, legalábbis március 31-ig az előző évhez képest. Ezt az összeget a kincstár kapja, amely 25 százalékát továbbutalja a királynői kifizetéseket kezelő szuverén alapba, két éves időtartam alatt.
A vagyonkezelő csoport viszont azt is közölte, éves összehasonlításban a London központjában található ingatlanokból csak a korábbi bérleti díjak 52 százalékát, a fővároson kívül a díjak 53 százalékát, valamint a londoni irodabérleti díjak 88 százalékát gyűjtötte be. A csoport arra számít, lesznek a közeli jövőben olyan bérlőik, akik fizetésképtelenségről jelentenek, illetve csődeljárás alá kerülnek, ezért a vállalat felkészül a várható veszteségekre.
Közleményük szerint ugyanakkor a királynő részére a kincstári átvezetésen keresztül jutó appanázsra ezek a csökkenő bevételek nincsenek közvetlen hatással a tartalékoknak köszönhetően. Egyelőre annyi a változás, hogy a vagyonkezelő nem egyösszegben, hanem részletekben teljesíti a befizetéseit a kincstárnak.
A több mint 400 munkavállalóval működő csoport vezérigazgatója ugyanakkor azt mondja: úgy látják,
a london West Endre lassan visszatér az élet, fellendül a kiskereskedelem.
Emellett a cég lehetőségei szerint rugalmas a bérlőkkel szemben, és arra törekednek, hogy akivel kell, újratárgyalt megállapodások mentén működhessenek együtt a továbbiakban. A vállalat felülvizsgálja korábbi stratégiáját is, különös tekintettel a kiskereskedelmi célú bérlemények kiadására. Ezeknél elképzelhető, hogy a bérleti díjakat a jövőben a forgalom alakulásához igazítják.
Úgy tűnik, a közölt értékvesztés ellenére, a koronabirtokok egészének rentábilissága egyelőre nincs veszélyben. A brit lapok kiemelik, hogy Anglia partjainál egyre több szélerőmű létesül, és ezek telepítéséhez kapcsolódóan, a koronának - áttételesen, de - szintén származik jövedelme, melyek egyre meghatározóbbak a portfólión belül.
