Hogy válasszunk laptopot, hogy az tényleg jó legyen?

A hétköznapi felhasználók általában csak egy "jó" gépet keresnek, nem gondolva arra, hogy más-más gép alkalmas például munkára, tanulásra vagy játékra. Milyen tanácsot adna annak, akinek nincs informatikus végzettsége, de olyan laptopot, notebookot szeretne, ami megfelel a felhasználási céljainak?

Győri Attila: Ezen a területen a technológia elég gyorsan fejlődik, ezért még a profiknak is elég nehéz tartani a lépést. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy ebben a kérdésben nem csak a technológia, illetve az ár/érték arány a döntő. Én jellemzően online szoktam utánajárni a kinézett gépnek, elolvasom, milyen pozitív és negatív dolgokat írnak a szakújságírók, illetve, ha van a termékről videós teszt vagy unboxing videó, azt is megnézem, ezek a tartalmak mind segítenek képbe kerülni.

Ezen a területen egyébként nagy előny, ha valakinek stabil angol nyelvtudása van, mert akkor sokkal több tartalomhoz hozzáfér, rengeteg plusz információt lehet így találni. Ezen felül pedig szinte biztos, hogy mindenkinek akad a szakmát jobban ismerő barátja, családtagja. Őket azért érdemes megkérdezni, mert sokszor nem csak az adott modelleket ismerik, hanem valószínű, hogy a tapasztalatuk miatt akár a szervizháttérrel is tisztában vannak, mivel pedig nagy értékű eszközökről van szó, nem mindegy, hogy melyik gyártó hogyan támogatja az ügyfeleit. Az ASUS-nak például van magyarországi szervize, ami személyesen is látogatható, de akár a kényelmesebb, háztól-házig futárszolgálatot is igénybe lehet venni, szerintem ez a legjobb megoldás.

Számítógép vásárlásnál régebben viszonylag egyértelmű volt a képlet: a nagyobb számok erősebb hardvert jelentettek. Napjainkban viszont akár a nem teljesen laikusok számára is komoly fejtörést okoz eligazodni például a processzorok kódjai és hasonló betűszavak világában. Mit tehet az, aki nem ért a számítógépekhez, egyszerűen csak egy jól működő gépet szeretne?

A legfontosabb, egyben laikusként a legnehezebb lépés behatárolni, hogy milyen felhasználói szokásaink vannak, egyáltalán mire használnánk az eszközt. Olyan gép ugyanis nincs, ami minden igényt kielégít. Ha sokrétűek az igényeink, akkor szűkíteni, priorizálni kell annak érdekében, hogy a számunkra lehető legjobbat találjuk meg. Ezért nem árt, ha fel tudjuk mérni, hogy mire szeretnénk használni. Például: home office-ra, a gyerekeknek a digitális távoktatásra egy alapvető, egyszerű konfiguráció, például egy i3 vagy r3 processzorral, SSD háttértárral abszolút elég. Egy ilyen gép bőven jó a webes videohívásokhoz, Office-alkalmazásokhoz, jegyzetelésre, a gyerekek pedig még a YouTube-ot is nézhetik rajta. Ha már idősebb, egyetemista-főiskolás korú a gyerek, akkor sem kell ennél sokkal tovább menni, viszont egy ilyen esetben már tényező lehet az eszköz tömege és az akkumulátor üzemideje, mert valószínűleg nem csak otthon fogja használni.

Gy. A.: Körülbelül ugyanez igaz egy sokat utazó üzletemberre is, akinek nem a legnagyobb teljesítményre van szüksége, hanem arra, hogy egy töltéssel minél többet bírjon a gép. Illetve, hosszú távon nem mindegy, ha egy eszköz akár fél kilóval könnyebb egy másiknál. Eleinte nem veszi észre ezt az ember, de egy hónap után azért már érződik a különbség.

Ha például grafikai munkára vagy videojátékokhoz választunk gépet, az előbbi említett specifikáció már nem lesz elég. Egy grafikusnak ugyanis fontos lehet a megjelenítő panel tekintetében a 100 százalékos színhűség vagy a 4K-felbontás. Aki viszont játszani szeretne, ott nem ez számít, hanem a képernyő válaszideje, vagy a képfrissítési frekvenciája. A gyorsan mozgó játékok lekövetéséhez nem egy 60 Hz-es, hanem egy 144-240 Hz képfrissítésű panelre van szükség, ami megtalálható például a ROG termékcsaládunk modelljeiben.

Akadnak „hibrid” megoldások is, amelyek akár több felhasználói csoportnak is megfelelőek, persze az ilyen jellegű innováció meglátszik az árcédulán is. A lényeg, hogy tudni kell, meddig ér a takarónk és szigorúan be kell határoljuk a saját céljainknak megfelelő felhasználási területet.

A nagyobb elektronikai áruházak kínálatát nézve látszik, hogy van néhány tipikus konfiguráció, amik népszerűek a felhasználók között. Mit tehet azonban az, akinek nem elég az előre összeállított csomag és szeretné jobban a saját igényeire szabni a leendő gépét?

Gy. A.: A nagyobb elektronikai áruházláncoknál a tapasztalatok szerint valóban a „fix”, előre gyártott, úgynevezett gyártói konfigurációk vannak raktáron, ha pedig bővítést – például több memóriát, SSD-háttértárat – szeretnénk, azt viszonylag kevés hely vállalja. A saját tapasztalatom alapján azt mondom, hogy érdemes a webes kereséseket megnézni, ahol többféle konfiguráció is elérhető, ott valószínű, hogy bővítenek is. Erre elsősorban a laptop-notebook szaküzletekben van lehetőség, itt az eladók szakértelme is mélyebb szokott lenni, mint a nagy áruházakban és jellemző az is, hogy árban is próbálnak versenyképesek maradni, így kedvezőbb áron kínálják a termékeiket.

Egy cég alkalmazottai különböző feladatkörökben dolgoznak és eltérőek a technikai igényeik. Hogyan lehet a leginkább munkakörre szabottan választani a kínálatból? Mit tehet egy cégvezető azért, hogy megfelelő gépeket válasszon, hogyan érdemes az informatikai eszközbeszerzéseket intézni?

Ha egy cégvezető magától nem tudja eldönteni, hogy milyen eszközökre van szüksége, mert nem jártas ezen a területen, akkor egyrészt ugyanúgy utánanézhet, mint egy általános felhasználó, de erre vannak a tanácsadó cégek, rendszerintegrátorok is, akiknél adott az üzleti, akik a komplett megoldás szállításában dolgoznak, legyen az hardver, szoftver vagy például hálózat.

Emellett mindig lehet a viszonteladókhoz fordulni, vagy az is egy lehetőség, hogy ha van konkrét márkapreferenciánk, akkor magát a márkát is meg lehet keresni. Mi is viszonylag gyakran kapunk ilyen megkereséseket, ilyenkor az ügyfélszolgálatunk megpróbálja a legmegfelelőbb kollégának továbbítani a kérdést. Egy ilyen esetben azért arra kell számítani – mert nem ez a fő profilunk – hogy a válaszidőnk nem 1-2 óra, hanem inkább pár napban mérhető, de mindenkinek próbálunk segíteni és megtalálni a számára megfelelő eszközt.

Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány második hulláma. Bár még nem vezettek be kijárási korlátozásokat, előfordulhat, hogy újra karanténba és home office-ba kényszerülünk. Mit tehetnek meg a felhasználók, hogy a gépük megbízhatóan rendelkezésre álljon és ne a legrosszabb pillanatban fagyjon vagy merüljön le?

Gy. A.: Ez a Murphy-féle „elromlós” kérdés. Sajnos sokszor van úgy, vagy legalábbis sokszor érezzük úgy, hogy pont most nem kéne elromlania egy gépnek, de tudjuk, hogy be fog következni. Fontos, hogy a számítógépünket nem csak fizikailag kell óvni, például attól, hogy ne öntsük rá a kakaót, hanem szoftveresen is. Fontos frissíteni a meghajtó-szoftvereket, az operációs rendszert és a vírusirtókat is. Ezt a felhasználó tudja megtenni, emellett viszont érdemes lehet preventív problémamegelőzésben is gondolkodni. Ha biztosra akarunk menni, érdemes elvinni a gépet a hivatalos ASUS márkaszervizbe, ahol portalanítják, újrapasztázzák, hogy a hűtése hatékonyabb legyen. Ez egy párezer forintos tétel, ami a gépek élettartamához is hozzátesz valamennyit. Persze ez nem garancia, de ártani nem árt.

A digitális oktatással kapcsolatban sok tanárnak az a véleménye, hogy táblagépen nem tudnak rendesen tanulni a gyerekek, ahhoz szükséges a fizikai billentyűzet is, azaz, érdemes inkább laptopra beruházni. Ön szerint milyen előnyei vannak egy notebooknak-laptopnak egy táblagéphez, okostelefonhoz képest?

Gy. A..: Az okostelefonok és táblagépek alapvetően limitált képességű eszközök. Sok mindent meg lehet velük csinálni, de bizonyos produktív tevékenységeknél nem a leghatékonyabbak. Nem mondom, hogy egy táblagépet nem lehet tanulásra használni, de egy notebook mindenképpen jobb céleszköz erre a feladatra.

Mit gondol az asztali gépekről? Létező kategória ez még egyáltalán vagy pár éven belül teljesen eltűnnek ezek a gépek a világból?

Gy. A.: A piaci számokat nézve az asztali gépek elég stabil kategóriát képviselnek, mivel ezeket elsődlegesen céges és intézményi felhasználásra szánják. Ez nem fog eltűnni, ugyanakkor, a KKV-knál, ahol korábban szintén sok asztali gépet használtak, elképzelhető, hogy átterelődik a forgalom a notebookokra, mivel ott a gép egyben van a kijelzővel, tehát még plusz monitorokra sem kell költeni.

Ezen a téren azért érdemes megemlíteni az úgynevezett All-In-One PC-ket, amelyek tulajdonképpen egy picit vastagabb monitorba épített komplett számítógépet jelentenek. Ezekre sokan nem gondolnak, mint lehetőség, de a modern designnak köszönhetően akár dekoratív eszközként is megállják a helyüket, amellett, hogy teljesértékű munkaeszközként használhatóak.

Milyen izgalmas technológiákat lát most, amelyek megjelenhetnek a közeli jövő laptopjaiban?

Fut nálunk egy fejlesztési projekt, aminek egyelőre még nincs hivatalos termékneve. A Project Precog lényege, hogy a billentyűzet helyére is egy kijelző kerül a jövőben. Ennek már most is megvannak az előfutárai, például az újabb ASUS gépein már a touchpad-be van beépítve a numerikus billentyűzet, ami lehetővé teszi, hogy akár egy 13 colos notebookra is teljes értékű billentyűzet kerülhet. Ennek a továbbfejlesztett változata, amely például a ZenBook Pro Duón látható, az úgynevezett Screenpad+, ahol a touchpad maga is egy kijelzőként működik.

A telefonoknál pedig egyre nagyobbak lesznek a kijelzők, pontosabban egyre vékonyabbak lesznek a kijelzők keretei.

A tartalom az ASUS Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, a cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.