A "soha nem látott mértékű" orvosi béremelés sem hozza vissza a külföldön dolgozó orvosokat
Van esély rá, hogy nem úgy sül el az orvosok béremeléséről (is) szóló, azóta a parlament által elfogadott törvény, ahogyan várták: a 2023-ig, három lépcsőben, 120 százalékkal emelkedő bérek sem biztos, hogy elég vonzók lesznek ahhoz, hogy az évek óta külföldön dolgozó magyar orvosok visszatérjenek Magyarországra. Görögországtól Ausztrián, Svédországon, Németországon és Anglián át Ausztráliáig néztük meg, mennyit keresnek az orvosok, és mire lesz elég az új bér.
A kormány a hét végén fogadta el a Magyar Orvosi Kamara béremelésre vonatkozó javaslatát, a parlament pedig kedden már rá is bólintott a hétfőn benyújtott törvényjavaslatra. A viharos gyorsasággal megszavazott törvény szerint az orvosok bére három lépcsőben, 120 százalékkal emelkedik, és 2023 januárjáig éri el a teljes mértéket.
Magyarországon egy kezdő rezidens a fizetések összegét előíró új bértábla szerint jövőre bruttó 481 ezret keres majd, ami három év múlva bruttó 687 ezer forintra emelkedik. Egy 41 évnél régebben praktizáló orvos bére jövőre bruttó 1,6 millióra, 2023-tól pedig bruttó 2,38 millióra emelkedik. Orbán Viktor miniszterelnök soha nem látott mértékűnek nevezte a magyar orvosi bér emelését.
Hogy pontosan mennyit keres egy orvos ma Magyarországon, nehéz megmondani. A Fizetesek.hu oldal szerint egy orvos havi bruttó átlagbére 546 540 forint, de óriási különbségek lehetnek az orvosi fizetések között attól függően, hogy ki, mióta, milyen osztályon és mennyit dolgozik.
Azt már az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2018-as jelentéséből lehet tudni, hogy egy orvos 2018-ban havi bruttó 709 792 forintot vitt haza. Ez az összeg 2010-ben havi bruttó 338 ezer forint volt. Ha az egyes munkaköröket vesszük, egy pályakezdő szakorvos havi bruttó keresete 656 302 forint volt 2018-ban, míg tízéves jogviszonnyal már 805 557, 20 évessel pedig 853 500 forintot lehetett keresni 2 éve – az ÁEEK adatai alapján. Vagyis az ÁEEK szerinti havi bruttó átlagbért 5-10 éve a pályán lévő szakorvosok kaphatják. Az ebből az adatsorból sem derül ki, hogy mennyi ügyeleti díj, illetve pótlék jön még rá erre.
A kamara elnöke korábban azt mondta, a mostani bérrendezés alapjául az osztrák orvosfizetéseket vették, azok 55 százalékát javasolva. Külföldön dolgozó magyar orvosokkal beszélgetve próbáltuk feltérképezni, mennyire számítanak versenyképesnek az új bérek.
Halász Máté az alsó-ausztriai Neunkirchenben dolgozik szülész-nőgyógyász szakorvosjelöltként. 2017 júniusában kapta meg Magyarországon a diplomáját, két hónap múlva már Ausztriában kezdte a rezidensi alapképzést. „Otthon nem voltam hitelképes, a bankban konkrétan kiröhögtek, amikor meglátták a munkaszerződés-tervezetem, de nem akartam teljesen elszakadni az országtól, így Sopronba költöztem, és onnan ingázom” – írta a hvg.hu-nak. Három éve Magyarországon az alapbére kezdő, általános orvosként nettó 137 ezer forint volt, ehhez képest Ausztriában nettó 2182 eurót, mai árfolyamon számolva 780 654 forintot kapott, és „erre jöttek a pótlékok”. Azt mondta, „azóta a különbség a két alapfizetés között csak nőtt, köszönhetően a kinti életpályamodellnek”.
Kevés az orvos
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minden év novemberében adja ki beszámolóját az uniós polgárok egészségi állapotáról és az uniós egészségügyi rendszerek teljesítőképességéről. A legutóbbi, 2019-es, Health at a Glance 2019 címet viselő kiadványból lehet tudni, hogy Magyarországon az egészségügyben dolgozók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest alig változott, ami azért érdekes, mert 2017-ben például másfélszer annyi orvos végzett, mint 2009-ben. 2009 és 2017 között egyébként nagyjából 12 ezer orvos szerzett diplomát. Az egészségügyi dolgozók száma nemcsak Magyarországon alacsony, a kelet-közép európai régióban mindenütt ez a jellemző. Ebben jelentős szerepet játszik az orvoselvándorlás, orvosok ezrei hagyták el Magyarországot is, részben az alacsony bérek miatt.
Gabriella kardiológus és tüdőgyógyász. Tíz éve, 46 évesen egy dél-svédországi kórház meghívására adta fel praxisát és költözött férjével a skandináv országba az anyagiak, a minőségi szabadidő hiánya és a jobb munkahelyi körülmények miatt. „Hogy tudjuk, mennyi pénzzel számolhatunk minden hónapban anélkül, hogy a hálapénzre vagy extra munkákra kellene gondolnunk, hogy meg tudjunk élni egy munkahelyen elvégzett munka után kapott fizetésből” – indokolta a döntést a hvg.hu-nak. Kezdő fizetésük, amíg próbaidőn voltak, 45 ezer svéd korona volt, ami 10 évnyi munka után csaknem a duplájára nőtt.
„Ahogy szakorvos, majd főorvos lettem, mindig volt egy nagyobb ugrás, ezen felül pedig kb. 2,5 százalék emelés évente” – mesélte, hozzátéve, hogy nyugdíjukat egyéni számlára utalják, a pénz befektetéséről ők dönthetnek, és erről évente elszámolást is kapnak. Ami a svéd orvosi bértáblát illeti, egy főorvos havonta 75 és 90 ezer svéd korona közötti összeget visz haza, azaz bruttó 2,5-3 millió forintot. Magyarországon ehhez 40 évet kell dolgoznia egy orvosnak.
A hvg.hu megszerezte egy német állami kórház 2021 januárjától érvényes bértábláját, ami általánosnak tekinthető Németországban. E szerint egy kezdő általános orvos fizetése havonta 1 millió 660 ezer forintnak megfelelő euró, ami egy év után 1 millió 757 ezerre, két év után pedig 1 millió 824 ezerre nő. Ehhez képest az új bértábla szerint Magyarországon egy kezdő orvos 2021 januárjától bruttó 481 486, 2022-től bruttó 619 053, 2023-tól bruttó 687 837 forintot kaphat. A szakorvosok fizetése is többszöröse Németországban a Magyarországon dolgozókéhoz képest: kezdőként 2 millió 194 ezer forintnak megfelelő eurót, három év munkatapasztalattal pedig 2 millió 378 ezernek megfelelőt kapnak. És ezek csak az alapbérek, heti 40 órás munkaviszony esetén, az ügyeleti díj még erre pluszban jön rá.
Nemcsak a pénz számít
Miklós 9 éve szülész-nőgyógyász Berlinben. A hvg.hu-nak azt mondta, 9 év alatt olyan szakmai tudást szerzett, amire Magyarországon esélye sem lett volna. „Tetszik, hogy a hálapénz itt ismeretlen fogalom, és az állami alkalmazott orvosok is áttekinthető bértábla szerint kapják a fizetésüket, ami néhány évente emelkedik. Természetesen az ügyeleteket is rendesen megfizetik, a túlórákat pedig ki lehet venni szabadságként” – írta, hozzátéve, hogy őt személy szerint a hétvégén bejelentett magyarországi orvosi béremelés sem hozta volna vissza Magyarországra,
mert az itt eltöltött közel 10 év után a német rendszert, illetve mentalitást szoktam meg, és nem hiszem, hogy a magyarhoz könnyen újra hozzá tudnék szokni.
Európa másik felén, Görögországban a közellátásban dolgozó kezdő orvosok alapbére 1200 euró körül van, erre jönnek még az ügyeleti díjak. „Az orvosok még kapnak havonta kb. 200-300 euró extra közalkalmazotti díjat. A kórházban dolgozó kezdő orvosok így ügyeletekkel együtt kb. havi 2000 eurót keresnek” – mesélte egy Korfun fül-orr-gégészeti magánrendelőt nyitott magyar orvos, aki korábban 5 évig dolgozott Budapesten, és akit nem a pénz, hanem személyes okok motiváltak a költözésre.
Ennél lényegesen többet visznek haza az ausztrál doktorok. Egy Ausztráliában dolgozó magyar orvos túlórával, ügyelettel együtt 2-3 millió forintot keres havonta, „nem szakorvosként, itt nem fogadják el az európai szakvizsgát”. Átlagosan hetente 60-65 órát dolgozik, plusz a készenlét. „A tervem az volt, hogy jövőre hazamegyek. Visszautasítottam több állásajánlatot korábban, mivel Magyarországon szerettem volna dolgozni. A jelen helyzetben azonban a letelepedésem tervezem, illetve felvettem a kapcsolatot munkaközvetítő cégekkel más országok állásaival kapcsolatban.
Az új törvényi szabályozások miatt gyakorló orvosként nem dolgoznék Magyarországon
– írta.
Ausztriában dolgozó magyar orvosok szerint a béremelés szükséges, de önmagában nem elég ahhoz, hogy a külföldön dolgozó magyar orvosok visszatérjenek. Szerintük a munkakörnyezet, a kollégák motiváltsága, a béren kívüli juttatások, az infrastruktúra legalább annyira számít.
Egy Svédországban dolgozó magyar orvos szerint is nagyon jó, hogy többet kereshetnek majd az orvosok Magyarországon, de az intézkedés „önmagában nem elég ahhoz, hogy megtartsa vagy visszahozza az orvosokat”. Beszéltünk olyan vállalkozó háziorvosként Angliában dolgozó magyar doktorral, aki úgy látja, hogy ha a kormány – ahogyan ígérte – rendezi a magyarországi háziorvosok bérét is, „az 100 százalék, hogy a nekünk ajánlott bér meg sem fogja közelíteni a kórházi kollégáknak adott pénzt, illetve mi is vezényelhetők leszünk, emellett praxisközösségek létrehozását fogják kikényszeríteni, főleg vidéken”. Ez az orvos, aki szintén nem adta a nevét a beszélgetéshez, második magyarként tette le az angol háziorvosi szakvizsgát 2016-ban. Most a bruttó órabére 80-90 font.
A havi nettó jövedelmem a rezsi és az adó után 5000 font, havi két heti munkával. A másik két hétben itthon vagyok
– mesélte.
A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat 2017-es adatai szerint 1187 magyar dolgozik a brit egészségügyben. Az OECD adatai szerint egyébként a legtöbb külföldi orvos Írországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Svájcban és Svédországban dolgozik. Azt már az ÁEEK 2019-es közléséből lehet tudni, hogy a magyar orvosok közül tavaly 743-an kértek engedélyt külföldi munkavállaláshoz. Főleg a fiatal, 25-29 éves magyar orvosok éltek ezzel a lehetőséggel. Körükben a két legnépszerűbb célország Németország és Anglia. Ha a szakterületeket vesszük, főleg a belgyógyászok és az aneszteziológusok indultak útnak, de a külföldre jelentkezettek között sok a csecsemő- és gyermekgyógyász, a háziorvos, valamint a sebész is.
Kásler Miklós, emberierőforrás-miniszter korábban arról beszélt, hogy a hatósági bizonyítványt kérők száma 2015 óta folyamatosan csökken, így szerinte valószínű, hogy az elvándorlás is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg is szűnik. Idén nyáron készült a Magyar Orvosi Kamara felmérése azzal kapcsolatban, hogy az orvostanhallgatók mit gondolnak szakmai jövőképükről. Kiderült, hogy több mint felük külföldre menne az alacsony itthoni fizetések miatt, és csak ötödük dolgozna kizárólag a magyar állami egészségügyben.
Lantos Gabriella, egészségügyi szakértő a hvg.hu közéleti podcastjában, a Fülkében azt mondta, jó iránynak tartja az új bértáblát, noha az szerinte „arra már nem elég, hogy akik már elmentek, visszajöjjenek”. A frissen végzők közül azonban szerinte sokan el fognak gondolkozni azon, hogy érdemes lesz Magyarországon maradni, mert – mint mondta –
egy csomó orvosbáró kilép majd, így gyorsabban lehet előbbre jutni az állami ellátásban.
Azok azonban, akik már beágyazódtak egy német vagy egy francia ellátási rendszerbe, nem térnek vissza. Már csak ezért sem, mert akikkel beszéltünk, kivétel nélkül arról számoltak be, hogy pokolian nehéz volt beilleszkedniük, rengeteget dolgoztak és dolgoznak a mai napig is. Sokuk 40 év felett szak- és nyelvvizsgázott újra. Egyikük úgy fogalmazott, "sajnos, itt se volt kolbászból a kerítés", de szerinte a viszontagságok ellenére is megérte.
Kunetz Zsombor: Orbán mesterterve és az átvert orvosok
Korai volt az öröm, az orvosok számára ugyan jelentős béremelés néz ki, ám számtalan jogkörük csorbult, és a látszat ellenére ebbe semmi beleszólásuk sem volt. Ugyanakkor remek bűnbak válhat belőlük – írja véleménycikkében a szakorvos, egészségügyi elemző.
Lantos Gabriella az egészségügy várható átalakításáról: Ezt jól csinálta a kormány
Nagyon komoly strukturális reformnak ágyazott meg az orvosok jogállásáról szóló, kedden elfogadott törvény, amit becsomagoltak egy béremelésbe – mondta a hvg.hu podcastjában, a Fülkében Lantos Gabriella egészségügyi szakértő. Március elején világosan látni lehet majd, hogy valójában mekkora ellátórendszert tud fenntartani ennyi orvos.
