Jön a családvédelmi akcióterv 2. – ülésezik az Országgyűlés
A kormány családvédelmi terveiről Zsigó Róbert államtitkár beszélt a hétfői parlamenti ülésen. Előzőleg a koronavírustesztek elégtelen számával támadták napirend előtti felszólalásaikban a kormányt az ellenzéki pártok képviselői. A kormánypárt vezető politikusai a már sokat ismételt panelekkel válaszoltak (nemzetközi összehasonlításban jók a magyar számok, és a WHO-protokollt követik). Értékelték a vasárnapi borsodi időközi választás eredményét is: a kormánypárti felszólalók alaposan az ellenzék orra alá dörgölték a vereséget.
A kormány otthonteremtési programjában több mint 150 ezer család, több mint 632 ezer fiatal jutott támogatáshoz – válaszolta Zsigó Róbert államtitkár Dunai Mónikának (Fidesz), aki a családalapítás előtt álló fiatalok megsegítésének részleteire kérdezett rá az országgyűlés hétfői ülésén az azonnali kérdések órájában. Az államtitkár szerint 2021 január elsejétől 5 százalékos lesz az újépítésű otthonok áfája, a legalább egy gyermekkel rendelkező családok pedig még ezt az áfát is visszaigényelhetik. Jön a Családvédelmi akcióterv 2. – mondta.
Az államtitkár szerint 2010 óta két és félszeresére növelték a családok támogatását, aminek köszönhetően 2011 óta többek között 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv Magyarországon. Ezt már Szászfalvi Lászlónak (Fidesz) mondta, aki arra kérdezett rá, hogy az 5 százalékos áfakedvezmény hogyan segíti a családokat.
A független Farkas Gergely azokról a fiatalokról kérdezett, akik keveset keresnek és nem tudnak félretenni, és esélyük sincs ingatlanra összespórolni, és ebben nem segíti őket a kormány. Két konkrét példát említett, de szerinte sok tízezer fiatal van nehéz helyzetben, akik nem tudják kihasználni a kedvezményeket. Zsigó Róbert azzal válaszolt, hogy a kormány a diákhitelre is moratóriumot hirdetett és kiterjesztették a KRESZ-vizsga (640 ezer fiatal élt vele) és a nyelvvizsga utáni támogatást is. Farkas szerint sok fiatalt hagynak az út szélén, az államtitkár szerint mindenkinek igyekeznek segíteni: folyamatosan bővítik a fiatalok támogatásának körét.
A Mátrai Erőmű körüli kavarásra kérdezett rá Dudás Róbert (Jobbik), felemlegetve Mészáros Lőrinc szerepét, aki olcsón megvette, kivette belőle a tartalékokat és drágán eladta az államnak – szerinte meg kellene menteni az erőművet. Mit tesz ezért a kormány? – kérdezte. Schanda Tamás államtitkár szerint az ellenzéktől kell megvédeni az erőművet, egyébként pedig a kormány épít erre az erőműre, korszerűsíteni fogják, nemzetstratégiai fontosságúnak tartják és
Soha nem látott fejlesztéseket indítunk a térségben.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az elmúlt években Nagyhegyesen és Püskökladányban gáztározó és -vezetékeknél történt gázrobbanásokra kérdezett rá. Schanda Tamás államtitkár kioktató válaszára a képviselő számonkérte rajta, hogy nem adott érdemi választ.
Varjú László az államadósság mértékét kérte számon a kormányon, amire Tállai András államtitkár a devizahitelek ügyét és a 2010 előtti kormányok gazdaságpolitikáját hozta elő.
Csárdi Antal (LMP) még több termék – például élelmiszerek – és szolgáltatás esetében is 5 százalékos áfát szeretne, azt kérdezte, miért nem érvényesítik ezt a módszert gyakrabban. Tállai András államtitkár szerint már így is sok terméknek csökkentett az áfája, az ellenzék pedig egy ilyen tárgyú javaslatot sem szavazott meg.
Kocsis Cake Olivio (PM) az állatkerti Biodómról kérdezett, mit tervez vele a kormány, és hogy adnak-e rá 5 milliárdot. Orbán Balázs államtitkár szerint a Biodóm budapesti projekt, csoportosítson át forrásokat erre a főváros, nem kell hozzá kormányzati segítség. De erről is beszélni fognak a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, ha újraindul ott a párbeszéd, a kormány nyitott erre szerinte.
Böröcz László (Fidesz) egy jóízűt sorosozott Donáth Anna és Vera Jourová ügyével kapcsolatban, ami Völner Pál államtitkár nyugtázott jóízű brüsszelezéssel és őszödi beszédezéssel.
Gyüre Csaba (Jobbik), a Kúria elnökének jelölt Varga Zs. Andrással kapcsolatban tudakolta, hogy helyénvaló-e, hogy egy bíróként soha nem dolgozó ember vezesse a bíróságokat felügyelő Országos Bírói Tanácsot. Orbán Balázs államtitkár emlékeztetett rá, hogy Varga Zs. András alkotmánybíró volt, vagyis bíróként is döntött. Gyüre szerint ettől még nem végzett bírói tevékenységet, és legutoljára 1953-ban és 1954-ben, a Rákosi-korszakban választottak olyan embert a posztra, aki nem volt előtte bíró.
Klímacélok és örökbefogadás
Az uniós klímacélok leszavazását kérte számon Tordai Bence (Párbeszéd), aki szerint az Orbán Viktor vezette Fidesz jövőgyilkos politikát folytat. Tordai attól tart, hogy megint megvétózzák a klímacélokat a következő erről szóló szavazáson.
Schanda Tamás államtitkár, kikérte magának a felszólalás stílusát, majd közölte, Magyarország is végrehajtja az uniós klímastratégiát, szerinte addig nem érdemes tovább növelni a célokat, amíg a többi uniós ország is hasonló eredményeket ér el, mint Magyarország. Tordai szerint 2013 óta növekszik a kibocsátás Magyarországon. Az államtitkár szerint 2017–18-ban úgy nőtt a magyar gazdaság, hogy nem nőtt a kibocsátás.
Az örökbefogadást megnehezítő rendeletet kritizálta Hohn Krisztina (LMP) az országgyűlés hétfői ülésén. A képviselő szerint ezzel a kormány elítéli az egyedülálló szülőket vagy az élettársi kapcsolatban élőket, nem érti miért volt erre szükség. Rétvári Bence államtitkár azzal magyarázta a rendeletet, hogy a gyermek érdeke áll mindenek felett, az örökbefogadó édesanya és édesapa minél stabilabb kapcsolatban legyen. Szerinte a különbség ott van, hogy inkább távolabbra kerüljön a gyerek, de lehetőleg házaspár nevelje fel, mert ez a gyerek érdeke. Az LMP-s képviselő szerint közben telik az idő, Rétvári szerint 9 hónapra igyekeznek lerövidíteni az örökbefogadási folyamatot.
Sebján-Petrovszky László (DK) a rokkantnyugdíjakat pár éve lecsökkentő törvényre kérdezett rá, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített, mégsem változtatták még meg, jóllehet már tavaly március végén lejárt a határidő ennek végrehajtására. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint egységes rendszert akartak felállítani a törvénnyel, szerinte az Alkotmánybíróság nem a törvény érdemi céljáról mondott verdiktet, és nem is tett javaslatot a változtatására. A DK-s képviselő szerint több százezer ember járt rosszabbul a törvény miatt, rendezni kellene a helyzetüket.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint több mint 562 üres háziorvosi praxis van, ami miatt 720 ezer ember nem jut alapellátáshoz, megemlítve a járványügyi adatokat. Válaszában Rétvári Bence államtitkár megint csak külföldi országok adataihoz mérte a magyar adatokat, itt nem olyan nagy arányban futnak fel szerinte ezek, mint másutt. A háziorvosi praxisokról azt mondta, hogy az elmúlt években 70 százalékkal emelkedett az egy praxisra jutó támogatás mértéke, és említette a praxis- és a letelepedési támogatást is.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatásokról beszélt, egy konkrét szentendrei esetre hivatkozva kérte a miniszterelnök válaszát, ahol egy daganatos beteg nő hazatért, de közben a végrehajtó már lecserélte otthona zárját. Azt kérdezte, mit tesznek valóban a családokért, miért engedik tömegesen utcára tenni az embereket – több tízezer ilyen esetet említett. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a kormány lakáspolitikai lépésekkel készül, folyamatosan fogják bejelenteni a lakásügyi lépéseket, ilyen volt az 5 százalékos áfa bejelentése is, de lesz még hasonló.
A vírustesztelés és a borsodi időközi uralta a napirend előtti felszólalásokat
Elsőként Burány Sándor (Párbeszéd Magyarországért) beszélt napirend előtti felszólalásában a Covid-tesztelésről. A kormány által felkért szakértőket idézte, akik többek között azt jelezték: Magyarországon elértük a koronavírusteszt-kapacitások végét. Szerinte jobb lenne, ha az osztrák példát követnénk. A lélegeztetőgépek tömeges és drága vásárlását is előhozta.
Orbán Balázs miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár előbb gratulált a borsodi időközi választáson győztes fideszes Koncz Zsófiának, majd közölte, a kormány álláspontja változatlan a tesztelésben: minden szakértővel együttműködnek, és a nemzetközi protokollok szerint tesztelnek, csak akkor változtatnak, ha azok is változnak.
Keresztes László Lóránt (LMP) is magyarázatot kért a tesztelések alacsony számára. Azt kérdezte, mire alapozza a kormány a helyzetértékelését, hiszen a kevés teszt miatt nem lehet látni, hogy áll valóban a járvány. Rétvári Bence államtitkár, miniszterhelyettes válaszában előbb a tavaszi koronavírus-törvény meg nem szavazását vetette az ellenzék szemére, majd megint csak a WHO-protokollokra hivatkozott, és külföldi példákat sorolt, hogy hol van még felfutóban a járvány: Nagy-Britannia, Szlovákia, Románia, Németország, Belgium, Franciaország, Írország. Szerinte itthon ezzel növekvő kapacitással reagálunk, szeptember 1-jén 1792 napi tesztelés zajlott, most már 10 ezer fölötti, például október 1-jén 11 ezer fölött tesztelnek, és a járvány egészét nézve 5 százalék alatti a fertőzöttek aránya, a kórházi kapacitásokat is bővítik. Szerinte a magyar adatok jobbak egy sor országénál, vagyis a hazai védekezés sikeres.
Oláh Lajos (DK) szerint a kormány megtéveszti az embereket azzal, hogy a teljes járványt nézik, amikor a fertőzöttek arányát a teszteléshez képest 5 százalék alattinak mondják, miközben az utóbbi hetekben bőven 10 százalék feletti. Szerinte nem az ellenzék, hanem a kormány szakértői mondják, hogy nem tesztelnek eleget. Dömötör Csaba államtitkár szerint Európában a legtöbb országban hasonló a tesztelési protokoll mint Magyarországon, és jók a számok. Majd ő is előhozza a borsodi időközi választást, ahol szerinte a baloldal felvállalta az antiszemitizmust.
Lukács László György (Jobbik) a borsodi időközit értékelte, szerinte brutális ellenszélben zajlott választás, ahol többek között független polgármestereket is rávettek arra, hogy telefonáljanak választóiknak, hogy szavazzanak a kormánypárti jelöltre. Ennek ellenére szoros lett a verseny, és megmutatta, hogy nincs alternatívája az ellenzéki összefogásnak. Szerinte "Orbán Viktor engedi, hogy a vírus diktálja a tempót", erre utal a tesztelések aránya, járványügy szakértők nyilatkozatai is erre utalnak. A vírus nem fog megijedni a kormányzati plakátoktól.
Dömötör Csaba államtitkár megismételte, hogy egész Európában felszálló ágban van a járvány, és sok államhoz képest Magyarország jobban áll a védekezésben. A szerencsi választásról pedig azt mondta, hogy a fideszes jelölt óriási többséget szerzett, de minden borsodit képviselni fog. Szerinte a baloldali felfogás szerint – amit már a Jobbik is oszt – csak akkor van demokrácia, ha ők nyernek, majd elvtelenséggel vádolta a Jobbikot az ellenzéki összefogás miatt.
Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető kínosnak nevezte, hogy az ellenzék hallgat a vasárnapi időközi választásról, és jelezte, egyetlen ellenzéki sem gratulált Koncznak. A választók ítételet mondtak: "Megkóstolták a Soros-kolbászt és nem ízlett nekik" – mondta a jobbikos közös ellenzéki jelölt vereségére, majd Bíró László sokat idézett antiszemita kijelentéseire emlékeztetett, és a Jobbik szemére vetette, hogy összeállt a baloldallal. Jakab Péter Jobbik-elnököt ő is gyávának nevezte, amiért nem jelent meg a hétfői ülésen. Rétvári Bence államtitkár is Jakab Péter nyilatkozatát idézte, aki korábban a választás nagy jelentőségét hangsúlyozta, most a vereség után pedig hallgat.
Az ITM munkacsoport-vezetője: Azért nem nő az esetszám, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát
Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás. A kevésbé súlyos eseteket már nem tudják azonosítani – mondja az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője.
