szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Juliane Kokott főtanácsnok álláspontja szerint nem ellentétes az uniós joggal a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval megadóztatása. Az adó miatt az Európai Bizottság emelt kifogást.

A magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot az Európai Unió bíróságának főtanácsnoka szerint. Juliane Kokott ezért azt javasolja a testületnek, hogy ne adjon helyt az Európai Bizottság fellebbezésének, közölte az Európai Unió Bírósága.

A magyar Országgyűlés 2014. június 11-én fogadta el a reklámadóról szóló törvényt, amely szerint a reklámot közzétevőknek (újságok, audiovizuális médiumok, a reklám kihelyezői) a reklám közzétételéből Magyarországon elért évi nettó árbevétel után egy progresszív adótábla (0% és 50% közötti hat adókulcs) szerint kellett adózniuk. A törvényt akkor élesen bírálta a Magyar Reklámszövetség is.

Az adókulcsok helyébe később két újabb lépett, egy 0%-os adókulcs az adóalap 100 millió forint alatti, és egy 5,3%-os adókulcs az ezt meghaladó részre vonatkozóan. Jelenleg a kormány minden esetben 0 százalékos kulcsot alkalmaz – vagyis nem kell az adót megfizetni, de azt nem szüntették meg.

2017. június 30-i és 2016. november 4-i határozatával a Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, mivel azok az „alacsonyan adóztatott” kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítsanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek. Magyarország ezután a Bizottság határozatait megtámadta az Európai Unió Törvényszéke előtt.

2019. május 16-i és 2019. június 27-i ítéleteivel a Törvényszék helyt adott a kereseteknek, és semmisnek nyilvánította a Bizottság határozatait, mivel megállapította, hogy a két adószabályozás nem minősül szelektív előnynek, és ennélfogva a kisebb árbevételű vállalkozások javára nyújtott állami támogatásnak. A Bizottság a Törvényszék e két ítélete ellen fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz.

A csütörtökön ismertetett indítványaiban Juliane Kokott főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy utasítsa el a Bizottság fellebbezéseit, és hagyja helyben a Törvényszék ítéleteit.

A főtanácsnok indoklása szerint az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval megadóztatása. Kokott álláspontja szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik az adóalap meghatározása, és az adóteher különböző termelési tényezők és különböző gazdasági ágazatok közötti megosztása.

Kokott főtanácsnok véleménye szerint a lengyel kiskereskedelmi adó sem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot. A törvény szerint Lengyelországban a kiskereskedőknek a termékek fogyasztók részére történő értékesítéséből származó havi árbevétele után 17 és 70 millió PLN közötti forgalomnak megfelelő sáv vonatkozásában 0,8%-os, az ez feletti forgalomnak megfelelő sáv vonatkozásában pedig 1,4%-os adót kell fizetniük.

Az ítéletet egy későbbi időpontban hozzák meg. Ez az esetek túlnyomó többségében megegyezik a főtanácsnok indítványával.