Az ellenzék életét nehezíti, a csalást megkönnyíti a választási törvény módosítása
Orbán már a saját maga által, saját magának írt választási rendszerben sem érzi biztonságban magát - mondják az ellenzéki pártok, miután a kormány egy kedd éjjel benyújtott tervezettel nyúlna bele a választási törvénybe, jelentősen átalakítva a listaállítás feltételeit. A hivatalos indoklás szerint a kamupártok ellen lépnek fel "óvatosan", viszont bekavarhatnak az ellenzéki egyeztetésbe. Török Gábor politikai elemző szerint ez színtiszta hatalomtechnikai trükközés, a Political Capital szerint lehet, hogy ez a módosítás még csak az első lépés. A Kutyapárt került a legnehezebb helyzetbe.
Bár elsőre talán nem szólt akkorát, mint a kilencedik alkotmánymódosítás, alapvetően változtathatja meg a 2022-es választások alakulását a választási törvény módosítása, amelyet a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be kedd éjszaka. A hivatalosan a kamupártok ellen irányuló tervezet szerint az eddigi legalább 27 helyett 50 egyéni választókerületben kell majd jelöltet állítania egy pártnak ahhoz, hogy az országgyűlési választáson országos listája lehessen. A lista fontos, hiszen arra is szavazhatnak a választók, ott számolják a töredékszavazatokat és így jár csak a több százmillós állami kampánytámogatás. Az nem változna, hogy a pártnak legalább 9 megyében és a fővárosban kellene elindítania a szükséges számú jelöltet a listaállításhoz.
Az ötven jelöltes limitet a kormány azzal magyarázta, hogy tényleg csak a “valós támogatottságú” pártok indulhassanak, de nem nehéz belelátni, hogy az ellenzéki összefogásnak próbálnak keresztbe tenni.
Ha ugyanis átmegy a tervezet a Parlamenten (kétharmados Fidesz-KDNP többséggel ez nem kérdés), akkor az ellenzéki pártoknak sokkal nehezebb lesz megoldani, hogy két listán induljanak. Az ellenzéki pártok eddig abban állapodtak meg, hogy minden választókerületben egy közös jelöltet indítanak, a lista a kérdésben viszont megosztottak, a DK, az MSZP és a Párbeszéd közös listát akar, míg a Jobbik, a Momentum és az LMP inkább vonakodik ettől.
Két lista még lehet, három már nem
A Political Capital elemzése szerint a tervezet egy új szereplő belépését indokolatlan mértékben megnehezíti, de "a jelenleg létező és kooperációra hajlandó ellenzéki pártok mozgásterét csak kis mértékben szűkíti, már ha a jelenleg ismert törvénymódosító lép hatályba."
A két listát még kimatekozhatják a pártok, ha 53-53 jelölttel áll fel az MSZP-DK-Párbeszéd, illetve a Jobbik-Momentum-LMP (vagy ezek tetszőleges kombinációja) listája. Igaz, ekkor mindkét listával el kell érni 15-15 százalékot.
A PC szerint csak a komoly lehetőségként ritkán felmerülő három lista felállítását lehetetleníti el a tervezet, ahhoz ugyanis 22 kerületet (és a fő hívószót, az összefogást) kellene beáldozni, hiszen ott egymás ellen indulnának a pártok. A maradék 84 választókerületet oszthatnák fel 28-28-28 arányban.
Ha volt olyan forgatókönyv, hogy egy ötpárti közös lista minden kerületben elindul, de a hatodik párt (Jobbik?, Momentum?) önálló listát állít, és ennek érdekében 27 jelöltet elindít esélytelen kerületekben, azt megakadályozza az új törvénymódosító. Az eleve mérsékelten életképes elképzeléshez már 50 körzetben kéne a hatodik pártnak elindulnia.
A PC gyorselemzése szerint a Kétfarkú Kutya Pártnak kellemetlen igazán a módosító: ők eleve azt tervezték, hogy az önálló listájuk érdekében csak 27 olyan helyen indítanak jelöltet, ahol a legkevésbé zavarnak be az ellenzéki együttműködésbe. Most már az önálló listájukhoz 50 jelöltre lehet szükségük. "Ha ez a feltétel eltántorítja a Kutya Pártot az önálló indulástól, az egyébként aligha a Fidesznek kedvez."
Módosítóként még bármi bejöhet
A PC három lehetséges opciót sorol föl arról, mi lehet a Fidesz motivációja.
- Az egyik lehetőség, hogy ezzel a húzással még inkább abba az irányba tereljék az ellenzéket, hogy egyetlen közös listán induljanak, abban bízva, hogy Gyurcsány Ferenc taszító ereje tömegeket tart távol majd a szavazástól. Hozzáteszik, hogy az elmúlt 1,5 év választási tapasztalatai ezt nem igazolják vissza.
- A másik opció, hogy a módosító valóban a kamupártok ellen született. Ez esetben óvatos az intézkedés. Noha 2017-ben már módosították a törvényeket annak érdekében, hogy a kamupártok ne százával, csak tucatjával induljanak a választáson, a jelenséget azonban "csak szűkíteni akarják, nem pedig megszüntetni." Az tény, hogy 50 jelöltet nehezebb indítani, még az ajánlóívek másolásával is.
- A harmadik lehetőség, hogy ez a módosító még csak valaminek a kezdete, ami egy későbbi módosítással nyer értelmet.
Összességében ez így nem több, mint az ellenzék egy tömbbe terelésének ösztönzése, ami már amúgy is jó ideje zajlik.
“A 38 oldalas szöveg nagy része egyébként politikailag neutrális, technikai pontosításokat tartalmaz. Mindez nem jelenti, hogy nem érkezhet a végszavazás előtt bármikor egy bizottsági módosító. Feltűnő például, hogy a javaslat egyelőre nem tartalmazza a kerülettérkép átrajzolását, amit Pest megye esetében ténylegesen indokol az elmúlt években bekövetkezett lakosságmozgás. Csodálkoznánk, ha a kerülethatár-átrajzolások ne nyúlnának majd túl a megye határain, ahogy azon is, ha nem az utolsó pillanatban bukkanna fel a parlament honlapján” - áll a gyorselemzésben.
Hatalomtechnikai trükközés
Török Gábor politikai elemző szerint csak egy öngyilkos ellenzéki politika mellett lehetetlenítené el a módosító javaslat a közös jelöltek indítását. A Nyugat.hu-nak adott interjúban arról beszélt, a javaslat a közös listaállításra kényszeríti rá az ellenzéket.
Ennyiben ez a módosítás másfél évvel a választás előtt tagadhatatlanul és vitathatatlanul egy színtiszta hatalomtechnikai trükközés. Azért születik, hogy megvalósuljon az, amit a kormányoldal már korábban is vizionált: az ellenzék, ha az egyéni választókörzetekben mindenhol egy jelöltet akar állítani, csak egy közös listán indulhasson a választáson.
Török szerint ráadásul amennyiben elfogadják a módosítást, még egyszerűsödik is az ellenzék helyzete, hiszen ha közös egyéni jelölteket akarnak, csak közös listában gondolkodhatnak, más megoldás nem nagyon marad. "A különféle ellenzéki szavazók talán könnyebben el is fogadják a közös listát, hiszen még azt is mondhatja az ellenzék, hogy Orbán Viktor kényszeríti erre a megoldásra" - mondta a politikai elemző.
Ellenzék: a kormány kontrollálni akar, a Kutyapárt keres 23 nagyon rossz jelöltet
Az ellenzék délután közös közleményben követelte a javaslat visszavonását. Szerintük "a miniszterelnök kétségbeesett lépéseinek sorába illik, hogy tökéletesen demokráciaellenes módon, egyeztetés nélkül, másfél évvel az országgyűlési választások előtt benyújtotta a választási törvény módosítását szolgáló javaslatot. Ez is csak azt mutatja, hogy Orbán már a saját maga által, saját magának írt választási rendszerben sem érzi biztonságban magát."
A közös közlemény előtt egyesével is megkerestük a pártokat. Jakab Péter Jobbik elnök a hvg.hu-nak azt mondta, “a mostani módosítás a több lista felállítását nehezíti, vagyis azt mérhették, hogy ez a hatalmukra veszélyesebb konstrukció, aminek a létrejöttét meg kell akadályozni.” Miután ez még csak egy tervezet, egyelőre nem foglalkoznak vele, de azt szégyennek tartják, hogy a "mostani kritikus válsághelyzetben" ilyennel foglalkozik a kormány.
A módosítás benyújtása nem meglepő, hiszen Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón már beszélt arról, hogy fellépnének a "kamupártok" ellen, csak a részleteket nem árulta el. A törvényen elvben a választást megelőző évben sem lehet már módosítani (bár a Political Capital választási szakértője, László Róbert szerint kétharmaddal ebbe is belenyúlhatnak), így a Fidesznek két hónapja maradt. Az más kérdés, hogy a járvány miatt most nagyobb csöndben vihet át egy ilyen változtatást.
A Momentum elnöke, Fekete-Győr András szerint sem kell még messzemenő következtéseket levonni: “Egy 23:59-kor leadott választójogi törvénymódosítással kapcsolatban nem tudom meg ítélni, mi járhatott Varga Judit fejében. Az is lehet, hogy ez csak egy lebegtetés, és reakciót várnak." Lehetségesnek tartja, hogy a szabály 2022-ig többször is módosulni fog. "Az biztos, hogy a Momentum és az ellenzék nem az alapján fog stratégiát alkotni, hogy Varga Judit éjfél előtt 15 perccel mit nyújtogat be.” A pártelnök szerint amúgy ez egy újabb érv a közös lista mellett. "A listák számának kérdése negyedleges, nekünk az az érdekünk, hogy megtaláljuk a mindenki számára lenyelhető megoldást.”
A DK-s Arató Gergely is hangoztatta, hogy ha át is megy a tervezet, nem a kormány határozza meg, milyen formában induljon az ellenzék a választáson, és bár a DK épp a közös listát támogatná, attól messze vagyunk, hogy egybecsengjenek a Fidesz érdekei az övékével. Ők nem támogatják majd a javaslatot, ami szerinte a választási csalást is megkönnyíti majd. A módosítás ugyanis lehetőséget ad arra is, hogy a szavazófülkében "magánhasználatra" lefényképezzék a szavazólapot. A DK-s politikus mellett a momentumos Buzinkay György is választási csalást emlegetett a szavazólapok fényképezhetősége miatt. Az összefüggés az, hogy a befolyásolt szavazó ezzel a képpel legálisan igazolhatná, kire húzta az x-et. (Az indoklásban az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésére hivatkoznak, amely a Kutyapárt pere után kimondta, nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választó magáncélra lefényképezi a szavazólapot.)
Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan a Facebookon arról írt, a módosítás időzítése "visszaélés a nemzet tragikus helyzetével." Karácsony Gergely főpolgármester, Párbeszéd-társelnök szerint a kormány az ellenzék választási lehetőségeit akarja kontrollálni, Szél Bernadett és Hadházy Ákos szerint is a hatalom bebetonozása a Fidesz fő célja.
Megkerestük a vesztesnek tartott Kutyapárt elnökét, Kovács Gergelyt, aki azt mondta, “ha miattunk változtatnák meg a törvényt, ez mindenképp megtisztelő. Ha nem így van, és valóban a vírus megállítása az ok, akkor rendkívül nagy dolog, hogy még a választójogi törvényt is módosítják emiatt.”
Saját bevallása szerint van valamiféle terve arra az esetre, ha tényleg 50 helyen kell képviselőt állítaniuk 27 helyett. “Elképzelhető, hogy azt csináljuk, hogy a 27 helyen normális jelöltjeink lesznek, a maradék 23-ban pedig direkt nagyon rosszak. Akik nem tudnak ígérni, vagy kiugrott KDNP-sek. Az ő kampányuk lényege az lesz, hogy ne szavazzanak rájuk” - vázolta fel a párt lehetséges taktikáját. Arra a kérdésre nem tudott egyértelmű választ adni, hogy létezik-e olyan rossz jelölt, amire nem szavaznak emberek.
