szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Határidőre nem jelent meg az orvosi béremelést, átvezénylést és másodállást korlátozó törvény végrehajtási rendelete, a késlekedésből az Orvosi Kamara arra következtet, a kormány kitolhatja a törvény hatályba lépését. Most már látták a végrehajtási rendelet tervezetét, abban valóban 100 munkanapban maximalizálnák az egészségügyi dolgozók kivezényelhetőségét és az összeférhetetlenségi szabályok bevezetésében is várható a két év haladék.

Megkapta az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tervezetét a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Pénteki közleményükből kiderült, a korábbi értesüléseknek megfelelően valóban 100 munkanapban maximalizálhatják az egészségügyi dolgozók kivezényelhetőségét és az összeférhetetlenségi szabályok bevezetésében is várható a két év haladék.

A héten két egyeztetés is volt a tervezetről. Kedden Pintér Sándor belügyminiszternél a pártok és a MOK voltak meghívva, szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) az érdekképviseleti szervezetek voltak jelen. Az első megbeszélésen Kincses Gyula elnök képviselte a MOK-ot, a másodikon Álmos Péter alelnök.

Az átadott tervezet az elfogadott törvényhez képest pozitív – írják –, a MOK javaslatainak megfelelő irányába mozdult el. Továbbra is vannak viszont elfogadhatatlan pontjai is, amiken javítani kell.

Az egészségügyi dolgozók átvezényelhetőségével kapcsolatban a MOK azt tartaná elfogadhatónak, ha a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra rendelhetnék ki őket (a törvényben szereplő 1+1 év helyett), világosan meghatározott mentesítő körülményekkel és juttatásokkal. A tervezet a 100 napot tartalmazza (az nem egyértelmű, hogy ez csak válsághelyzetre lenne igaz). A megbeszélésen Kincses felvetette, hogy legyen a kirendelhetőség maximuma is a munka törvénykönyvének megfelelően 44 nap. Pintér a közlemény szerint komoly hajlandóságot mutatott ennek megfontolására.

Az összeférhetetlenségi szabályokról azt írják, várható a 2 év haladék, azaz, hogy 2023-ig nem kell engedélyt kérni másodállás vállalásához. Bizonyos szakmák eleve kapnának kivételt. A törvény a nőgyógyászokat is nevesítette, ehhez a kormány ragaszkodik annak ellenére, hogy a kamarának kifogásai vannak. A MOK szerint ez az engedmény kiskaput nyit a hálapénznek, a kormány viszont "népesedéspolitikai-családvédelmi okokból" nem enged.

Az egészségügyi törvény egyes paragrafusai már szerdán, november 18-án hatályba léptek, de máig nem jelent meg a végrehajtási rendelet. A késlekedésből az orvosi kamara szerint sejthető az is, hogy magát a hatályba lépést is kitolhatja a kormány.

A héten a Medicalonline a tervezet szövegét megszerezve arról írt, hogy meghátrálhatott a kormány az orvosok tiltakozása előtt, az orvosok nagy része ugyanis a törvényben rögzített szabályokkal nem írta volna alá az új szolgálati jogviszonyt.

Meghátrálhatott a kormány az orvosok előtt

Az orvosok tiltakozása után alapjaiban írhatta át az egészségügyi jogállásról szóló törvényt a kormány a végrehajtási rendelettel, azonban az még nem nyilvános. Annak ellenére sem, hogy a törvény nagy része csütörtökön hatályba lép.

M. Kiss Csaba hvg360

MOK-alelnök: Orbán 99,9 százaléka túl optimista, a helyzet sokkal rosszabb

A kormány kommunikációja Covid-ügyben is magabiztos és pozitív, a kórházakból azonban folyamatosan érkeznek az egyre kétségbeejtőbb hírek. A Magyar Orvosi Kamara e heti elnökségi ülésén arra keresték a választ, miként lehet a mostani, koronavírus-okozta helyzetet úgy kommunikálni, hogy tájékoztassák a valós helyzetről lakosságot, de ne keltsenek pánikot. Lénárd Ritával, a MOK alelnökével M. Kiss Csaba beszélgetett.