Luxusutazásaival dicsekszik Érd baloldali alpolgármestere, miközben adótartozás miatt elítélték

Gyorsan robbant be a politikába Tetlák Örs, aki szimpla vállalkozóként előbb Érd alpolgármestere lett, majd nem sokkal később bekerült pártja, az LMP országos elnökségébe. Már-már tökéletesen alakult a karrierje, azonban legnagyobb szerencsétlenségére kiderült, hogy elhallgatta múltjának zűrös részleteit. A bíróság ugyanis két alkalommal eltiltotta a cégvezetéstől, mivel vállalkozásainál jelentős mértékű adótartozást halmozott fel. Nem kevés pénzről beszélünk: az adóhatóság közel kétmillió forintot nem tudott behajtani egyik cégén.

A jelek szerint mindez cseppet sem zavarja a baloldali politikust. Bár sok mindent lehet hallani róla, így azt is, hogy szívesen lenne a baloldali összefogás érdi jelöltje, az egészen biztos, hogy nem a szerény, visszafogott életvitelével fogja kivívni az emberek elismerését.

Blogja ugyanis tele van luxusutakról készült képekkel, amelyekből kiderül, hogy

Időt, pénzt és energiát sem sajnálva játszik Széchenyi Zsigmondot, és jut el olyan helyekre, amiről sokan csak álmodni mernek.

2018 augusztusában Ponta do Ouronál, Mozambik déli csücskénél beazonosíthatatlan itallal merítkezett meg a Mozambiki-csatornában. "Ahogy most visszanéztem, sok kétség nem maradhatott, hogy mivel ütöttük el az időt Ponta do Ouro-n :) Pedig van itt minden, ami tengeri aktivitás. Búvárkodás, snorkel, delfinekkel úszás, tengeri peca, stb. De ezek majd legközelebb, mert ide bármikor visszajönnénk" - adott jókedélyű helyzetjelentést blogján.

Pár nappal korábban egy kicsit délebbre, Dél-Afrikában élvezte az életet. Blogján hosszasan ismertette, hogy szafarizás közben milyen állatokat látott testközelből. "Rohanjunk tehát neki a Lion Parknak, ahova természetesen ismét ragadozó etetős napon mentünk, hogy lássuk a látványetetéseket" - írta lelkesen beszámolójában, amiből kiderült, hogy oroszlánokkal, zebrákkal és rinocéroszokkal is volt módja találkozni.

Egy évvel korábban, 2017-ben sem maradt ki Afrika, a baloldali politikus akkor is "bejárta" a földrészt. Mint írásaiból kiderült, szép emlékek kötik a kontinens keleti részén található Nairobihoz, ahonnan szokásához híven bejelentkezett. Tetlák annyira ihletett állapotba került, hogy még egy trágárságtól túlcsorduló történet is belefért beszámolójába. "Olyan tíz percet beszélgettünk unalmunkban (a csomagokra ember rá nem nézett), mire leplezetlen gúnyos vigyorral jött vissza ugyanaz a határőr és jelezte, hogy most már lehet menni (angolul). Én meg válaszoltam neki, hogy "Te meg akkor kapd be a fa#ł@mat" (mosolyogva, magyarul). Ez mit jelent? (angolul) Így mondjuk magyarul, hogy legyen szép a napod! (angolul) " - mesélte a vélhetően humorosnak és kedvesnek szánt történetet.

Azt is elárulta, hogy komoly csalódást jelentett számára, hogy "az all you can eat étlapon egyedül valami strucc fasírtka képviselte a vadételeket. Ahhoz képest, hogy arra számítottunk, hogy majd végigesszük mindazt, amit addig végignéztünk, be kellett érnünk 8-10 féle, háziasított állatból készült húsétellel. Köztük sült bikaherével." A kellemetlen emlékek ellenére az LMP elnökségi tagja arra a következtetésre jutott, hogy "Kelet-Afrika jó hely", és egyúttal mindenkit arra biztatott, "aki teheti, menjen, nézze meg".

A Nairobit megelőző állomás Tanzánia volt, ahol a szafarizás előtt "egy kis út menti boltban bepakolt negyvenet az akciósból, meg hatvanat a Savanna Dry-ból", de csak azért, hogy "baj ne érje a kirándulókat."

Akárcsak korábban, Tetláknak ezúttal is csodálatos élményekben volt része, hiszen kék majmok, flamingók, pelikánok, gólyák, vízi antilopbikák, bivalyok, gepárdkölykök, leopárdok, oroszlánok és elefántok kísérték az útját.

Miért pont a szomszédban lévő Uganda maradt volna ki? "Uganda legnagyobb műsorszáma vitán felül a nemzeti parkjaiban élő gorilla családok. Hegyi gorillát három ország erdeiben találhatsz: Uganda, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság. Ruanda éppen mostanában emelte fejenként 1500$-ra a nemzeti park beugrót, a Kongói DK meg annyira demokratikus, hogy semmi nem garantálja, hogy kijössz élve, úgyhogy csak Uganda marad, a maga 600$-os parkbelépőivel" - magyarázta a maga, nem túl szerény módján Tetlák, miért adott ki 180 ezer forintot gorillanézésre.

Uganda egyébként annyira elnyerte a tetszését, hogy egy hetet töltött el itt. A baloldal vezető politikusa valósággal áradozott a több mint negyvenmillió lakosú ország természeti kincseiről, élővilágáról. Úti beszámolójában ilyeneket írt: "A hajnali érkezést követően, két sör után már indultunk is a Mabamba mocsárba, papucscsőrű gólyákat sasolni (igen, direkt volt). Ezért még csak 140$-ra vettek le, viszont összesen egy gólyát láttunk a mocsárban fészkelő kilenc párból, így amikor pár nappal később az autóút mellett megláttuk a második példányt (ingyen), alaposan leértékelődött a befektetés. Annyi előnye mindenképp volt az útnak, hogy kétszer egy órát motorcsónakoztunk a Viktória tavon, visszafelé pedig éppen láttuk az Entebbeből az örökkévalóságba induló kompot."

Hét nap sok idő, amit mi sem mutat jobban, minthogy Tetláknak arra is volt ideje, hogy az egyenlítőnél fotózkodjon.

Sajnos ezzel a 2017-es élményeknek vége szakadt, de azért nem kell félteni az LMP nagy utazóját, hiszen egy évvel korábbról is hasonló élményekben volt része.

Négy éve novemberben sikerült eljutnia St. Luciára (nem azonos a Karib-tengeri szigettel, hanem egy dél-afrikai terület - a szerk.) ahonnan már-már a védjegyének számító több ezer, olykor tízezer karakteres, áradozó hangvételű helyszíni tudósítással jelentkezett.

"St Lucia valamikor egy KwaZulu-Natal tartományban az Indiai-óceánba ömlő torkolat volt, ám a felhalmozódott homok elzárta az óceántól, így ma tulajdonképpen egy javarészt sós vizű tó. Ami tele van nagyobb részt vízilovakkal, kisebb részt krokodilokkal, ezért nagy számban nem létesítettek kijelölt fürdőhelyeket a partján. Állítólag cápák is vannak benne, de a nagyjából fél-egy méteres vízben el sem merem képzelni, micsoda gigantikus példányok élhetnek" - írta büszkén.

De hogy teljes legyen az öröm: a dél-afrikai iSimangaliso Wetland Parkba is benézett, ahol táblákkal pózolt.

A szafari parkok megszállottjaként természetesen nem hagyta ki a Johannesburghoz és Hartebeestport Damhoz közeli Lion & Safari Parkot, ahol egy oroszlánbébit simogatott meg.

"Dél-afrikai ismeretterjesztő sorozatom most fog elérkezni Juhász Árpádhoz méltó magaslatokra" - írta szerénységtől mentesen egy hónappal korábban. Miután letudta a világörökség részeként ismert Cradle of Humankind nevű barlangot, egy kisüzemi sörfőzde, a The Bru House and Diner felé vette az irányt. A feltűnően sörös politikus a világért sem hagyta volna ki a lehetőséget, és legurított (legalább) egy korsóval.

Mindenhol jó, de a legjobb a Krüger Parkban! "Vannak dél-afrikai látnivalók és van a Krüger. Vannak nemzeti parkok, meg van a Krüger" - kommentálta, milyen nagyszerű helyen járt. A Kruger Nemzeti Park a legnagyobb dél-afrikai természetvédelmi terület, nem csoda, hogy Tetlák valósággal áradozott róla. Azt, hogy százszázalékosan a hely szellemiségének hatása alá került, mi sem mutatja jobban, minthogy a grafomán alpolgármester két beszámolóval is jelentkezett 2016 szeptemberében (egyes számú, kettes számú).

Bár írásáiból igyekezett kihagyni a politikát, ez a "Fokváros és "A Fok" - a "mediterrán" Dél-Afrika" című beszámolójában nem jött össze. "A politikai inkorrektség jegyében ne kerülgessük a témát, Fokföldön sokkal több fehér él, mint Dél-Afrika más részein (ahogy a helyiek mondják: ideköltöznek, mielőtt végleg elhagyják Dél-Afrikát), az utcákon rengetegen sétálnak, este is van élet a városban, nincs az a "kerítés mögül kerítés mögé" mozgás, mint Gautengben" - számolt be róla, hogy mennyi fehér és mennyi fekete ember sétálgat Fokvárosban.

Az, hogy a szerénytelenség csak úgy árad Tetlák írásaiból, az már az eddigiekből is érzékelhető volt, azonban ebből az írásából teljesen egyértelművé vált. "David Attenborough Fokföldön" - írta csöppet sem nagyképűen a hazai baloldal Gulliverje.

"Hartebeesport-nak nem csak az a szerencséje, hogy a mindenhova gátakat építő hollandok ide is eljutottak, hanem az is, hogy ugyanúgy köpésnyi távolságra van Pretoriától, mint Johannesburgtól" - írta körbe következő állomását a baloldali politikus, aki Hartebeesport Dam-i tartózkodása során alaposan megsimogatta az egyik elefánt agyarát.