Soros-gyámság alá tennék az önkormányzatokat?

A K-Monitor, a Transparency International és az Átlátszó a tavalyi önkormányzati választások előtt meghirdette az „Ez a Minimum!" átláthatósági célú programját. A részben külföldről támogatott szervezetek kezdeményezése papíron arról szól, hogy az átláthatóság terén megsegítsék az önkormányzatokat.

A Momentum ferencvárosi képviselői már az alakuló ülésen napirendre vették az NGO-k programjának végrehajtásához szükségesnek ítélt sürgősségi javaslatot, ami egyébként a korrupció elleni intézkedésekről szólt. A képviselőtestület elfogadta az előterjesztést, aminek nyomán elkészült az átláthatósági rendelet tervezete. Csakhogy a közgyűlés a veszélyhelyzet miatt végül nem tárgyalta az előterjesztést, és az később sem került napirendre.

A baloldali vezetésű önkormányzatnál így az adatigénylések rendjének szabályozási részletei, és a testületi vagy bizottsági ülések, közmeghallgatások nyilvánosságának kérdései vetődtek fel. A polgármester, az alpolgármesterek, képviselők, bizottsági tagok, a gazdasági társaságok vezetői és felügyelő szerveinek tagjai esetén a javadalmazás nyilvánossága is szóba került. A gazdasági társaságok szerződéseinek online publikálásával elvileg az önkormányzati tulajdonú cégek átláthatóvá tétele a cél a program támogatói szerint.

Azonban felvetődik, hogy az elképzelésen túl a gyakorlatban lehet-e valami más, rejtett valós célja az említett szervezeteknek a külső nyomásgyakorlás soft eszközeivel.

Politikai ideológiájuk általában neoliberális alapokon nyugszik, és működésük során az átláthatósági, korrupciós vagy szociális és emberi jogi kérdéseket többnyire a politikai baloldal törekvései, céljai érdekében alkalmazzák és interpretálják. Az ilyen kívülről támogatott NGO-k függetlenségét erősen kérdésessé teszi az a mód is, ahogyan beavatkoznak egy-egy ország (akár helyi szintű) demokratikus közéletébe. Nem kizárható, hogy ez történik például Ferencváros esetében is - kommentálja a Tűzfalcsoport.

Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere már 2019 decemberében, alig két hónappal az önkormányzati választás után az egyik érintett szervezet, a Transparency International Magyarország korrupciós konferenciáján arról beszélt, hogy a korábbi kerületi vezetéstől örökölt "áltevékenységek kiszűrésével" 150 millió forintot takarítottak meg a kerület büdzséjében. Teljesítés nélküli kifizetéseket emlegetett, és mint mondta, azért csak egy rendőrségi feljelentés született, mert a többi legitimált, "jogszerűsített korrupció volt".

A IX. kerületi vezetésnek korrupciós és átláthatósági ügyekben programot kínáló szervezetek, a K-Monitor, a Transparency International és az Átlátszó aligha tekinthetők függetlennek az őket finanszírozó támogatóktól. Vagyis az ismert nemzetközi gyakorlat alapján igenis lehetséges, hogy ezek az NGO-k a szakmai, illetve szakpolitikai álláspontot alárendelik a donor (ez esetben a Soros-féle alapítványi hálózat) hosszú távú érdekeinek. A NGO-k gazdasági érdekkijáró tevékenységét erősíti, hogy 2018-ban például a kormánnyal szemben álló Atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. – a Nyílt Társadalom Alapítványok honlapjának adatai szerint – 49 120 dollárt, azaz nagyjából 17,8 millió forintnak megfelelő támogatást kapott Soroséktól. A kerületet most győzködő szervezetek összesen százmilliós nagyságrendű finanszírozást élveznek, túlnyomórészt külföldről.

A legnagyobb gond viszont alighanem a demokratikus deficit: az, hogy maguk az említett NGO-k is, a külföldi finanszírozásuk és a döntéshozatali folyamataik révén sem lehetnek megfelelően demokratikusak, mert azok nem átláthatóak, és a bonyolultságuk miatt megközelíthetetlennek számítanak a köznapi állampolgárok számára. Ezért is kérdéses a demokrácia szempontjából, ha ilyen szervezetek gyámsága alá kerülnek önkormányzatok. De ez akár egészen más megvilágításba helyezheti azt a régebbi vitát is, amelynek lényege, hogy a baloldal egyes helyi politikusai – például Karácsony Gergely budapesti főpolgármester – szerint még jobb lenne, ha közvetlenül az önkormányzatok kapnák a jövőben az uniós támogatásokat. A közvetlen finanszírozású források ügyének van is támogatottsága a mostani Európai Bizottságban, onnan két alelnök már korábban ez irányú támogatásáról biztosította a magyarországi baloldal EP-képviselőit.

Mit, és kiket képvisel egy önkormányzat, vagy azok a politikusok, akik napirendre vetetik a szervezetek terveit? A képviselők legfőképpen az őket delegáló választókerület lakosságát képviselhetik, ami persze egy budapesti kerületben – a méretek okán – nem esik egybe a kerület teljes népességével, de mégiscsak a kerület polgárainak érdekét képviselik. Külön kiemelten pedig saját választóikat is, vagyis akik a választókerületben ő nekik szavaztak bizalmat. Embereket legfőképpen, nem pedig hálózati NGO-kat.

Soros György eddigi tevékenységének fényében az összegzésként elmondható, hogy alapos ok van annak feltételezésére, hogy a baloldali önkormányzatokra gyakorolt nyomás, illetve az egyes fővárosi kerületekben is szintet lépő befolyásszerzés valójában nagyon is előre kalkulált módon zajlik, hiszen Soros csak olyan helyekre irányítja a pénzét, ahol a helyi szintű politikai klíma, a helyhatósági-jogalkotói környezet várhatóan segítenek számára megtéríteni, később akár politikai haszonra is váltani az NGO-knak adott támogatást. Így lehet, hogy nem kevesebbről van szó, mint – az EU-s források kérdését is ideértve – a Soros-hálózat számára helyi szinten megfelelő hátteret teremteni a 2022-es országgyűlési választásokra.