Tetszett a cikk?

Csökken Európa lemaradása az innováció terén, de még van mit behozni az USA-val és Ázsiával vívott versenyben. A földrészen belül is átrendeződés tapasztalható, Kelet- és Közép-Európa kezdi behozni a Nyugattal szembeni hátrányát – mondta a HVG-nek Végh Attila, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kormányzattanácsának tagja. Az EIT csak tavaly 445 millió eurót juttatott az európai innovátoroknak.

A 2008-ban létrehozott EIT egyre inkább bekerül Magyarországon is a köztudatba, de mi a pontos célja a szervezetnek?

A cél, hogy  ez legyen az európai Szilícium-völgy.  Azaz az innovációhoz szükséges feltételek megteremtése, a pénzügyi támogatások szavatolása, illetve a fejlesztők, valamint a gazdasági, oktatók és kutatók egy platformon való összehozása.

Mennyire eredményes az EIT, hol tartunk a nemzetközi versenyben?

Javul a helyzet, de az sokat számít, hogy a kiinduló ponton előnye volt az USA-nak és Ázsiának, mert ott  jóval inkább innováció-barát volt a környezet, és sokkal könnyebben jutottak pénzhez és a kapcsolati hálóhoz azok, akiknek jó ötleteik voltak. Ennek ellensúlyozására jött létre az EIT és a többi EU-s kezdeményezés is. Egyre inkább kezd kialakulni az infrastruktúra, a cél az, hogy a jó ötleteket eljuttassa a következő szintre, és azokból hasznosítható találmányok szülessenek. Az EIT ebben kulcsszerepet játszik, az EU felismerte, hogy az innováció a közép- és hosszútávú versenyképesség záloga.

Miben mérhető le a helyzet javulása?

Például abban hány start up jön létre, mennyi az új szabadalom, hány innovációs ötlet jut el a következő szintig, vagy hány innovációs kurzus indul.  Ezeken a területeken gyorsan zárkózik fel Európa és jó hír, hogy Kelet-és Közép-Európa, amely jóval elmaradottabb volt, szépen fejlődik. És vannak szubjektív dolgok is. Az innovációs start upok gomba mód szaporodnak és emiatt sok fiatal már nem a multikhoz akar menni, és nem közalkalmazottnak akar beállni, hanem arról álmodozik, hogy egy saját céget hoz létre, vagy jelentkezik egy innovatív start uphoz.

De az angolszász országokban sokkal nagyobb hagyománya van a vállalkozói szellemnek és az egyetemeken is ez a kultúra virágzik. Sok a vállalkozással foglalkozó tantárgy és vannak versenyek is, amelyek célja, hogy megtanítsák, hogy ha megvan a megfelelő ötletük, hogyan találjanak finanszírozókat és hogyan csatlakozzanak a különféle kapcsolati hálókhoz, amelyektől ugyancsak kaphatnak támogatást. Ez része a tantervnek, így senki sem tudja elvégezni az egyetemet a nélkül, hogy megszerezze ezeket a képességeket.  Ez Magyarországon is elkezdődött, ennek egyik jele az inkubátor házak kialakítása.

Mennyire vesz részt az állam a támogatásban?

Az állami támogatás ügye érdekes dolog, az angolszász országokban ugyanis sokkal kisebbek a támogatások, ami nem feltétlenül jó. Kelet- és Közép-Európában sokkal több állami támogatáshoz lehet jutni, mert kevesebb a magánpénz és támogatás. Budapest közben egy olyan központtá kezd válni, ahova nagyon sok külföldi jön. Kezdenek ugyanis összeállni a nagy kirakós részei: sok a komoly fejlesztést végző cég, például a Bosch, vagy a Nokia, kezd kialakulni – különösen az IT területén – a  szakemberek kritikus tömege, és létrejött a magán- állami és EU-s támogatási rendszer, amelyhez fordulni lehet. Közben hagyományosan magas szintű az oktatás, és ez igaz az angol nyelvű oktatásra is.

A koronavírus-járvány fékezi, vagy segíti a lendületet?

A pandémia segíti az innovációt. Az EIT például a kríziskezelő kezdeményezése révén 32 országban 207 projektet támogatott összesen 60 millió euróval. Közben az is bebizonyosodott, hogy a Covid–19-betegség felgyorsította bizonyos innovatív ötletek kifejlesztését és elterjesztését. Sok ország hátul kullogott például a digitalizációban, most egyre több mindent lehet otthonról intézni. Nagyon sok az innováció az egészségügy területén is. Most is bebizonyosodott, hogy a krízishelyzetekben az emberek sokkal inkább hajlandóak elfogadni a változásokat.

 Magyar innovátorként hol találhatom meg az EIT-t?

Bízom abban, ha magyar innovátor, akkor már hallott az EIT-ről, sok pénzt adott ugyanis már a szervezet a magyar vállalkozók és innovátorok támogatására. A legtöbben már gondolnak arra, hogy kihasználják az EIT- támogatásokat, de nem hiszem, hogy azt EIT teljes mértékben bekerült a köztudatba. Ezért felvettük a kapcsolatot az érintett minisztériumokkal és hivatalokkal és azt javasoljuk, hogy roadshow formájában hozzuk össze az innovációban érdekelteket. Most tervezünk egy újabb konferencia-sorozatot is ahol a kulcsszereplőknek megmutatjuk, mi  az az EIT.

Az EIT és Magyarország

A 2008-ban létrehozott Európai Innovációs ás Technológiai Intézet (EIT) az EU legnagyobb innovációs ökoszisztémája, amelyben mintegy kétezer partner működik együtt az innováció támogatása érdekében. Magyarországra tavaly 7,61 millió eurónyi EIT-pénz jutott – ezzel az unión belüli ragsorban a 11. helyen állunk. Az EIT-n belül létrehozott tudásközpontokkal (KIC) jelenleg 45 magyarországi partner működik együtt. A 7,61 milliós EIT-pénzből a legnagyobb rész – 3,35 millió euró – a kutatás és fejlesztés támogatására jutott.