szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A rendőrség szerint Bende Balázs csak iránymutatásokat határozott meg azon a meetingen, ahol arról beszélt, hogy az MTVA-ban nem az ellenzéket támogatják, és akinek ez nem tetszik, az adja be a felmondását.

Három nap alatt elutasította a rendőrség a Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők hűtlen kezelés miatt tett feljelentését – írta Szél a Facebook-oldalán. A három képviselő a Szabad Európa által nyilvánosságra hozott MTVA-s hangfelvételek miatt fordult a rendőrséghez.

A felvétel tavaly márciusban készült a külpolitikai rovat meetingjén, ahol az Európai Parlamenti választásokkal összefüggő teendőket beszélték meg. A hangfelvételen elhangzott Bende Balázstól, az MTVA korábbi vezető szerkesztőjétől, hogy az MTVA-ban nem az ellenzéket támogatják.

Azt is hozzátette, "nem lehet arra számítani, hogy ki fogunk maradni a politikai jellegű anyagokból. Elsősorban migráció, elsősorban Brüsszel és egyebek."

"Aki be van osztva, rá kerülhet a sor, hogy a megfelelő narratíva, a megfelelő módszer és irányvonal mentén anyagot írjon. Akinek ez nem tetszik, annak be kell menni a főnökhöz, le kell adni a felmondását, és el kell menni" – mondta Bende.

Németh Zsolt csatornaigazgató szavait is rögzítették, aki arról beszélt, hogy amennyiben jelzőket akarnak használni a híradósok, akkor hívjanak meg egy megfelelő szakértőt (példájában az Alapjogokért Központ igazgatóját, Szánthó Miklóst említi), aki már határozottan fogalmazhat.

A feljelentés elutasításának az indoklása szerint „Bende Balázs vezető szerkesztő az európai uniós parlamenti választásokról szóló tudósításokkal kapcsolatos iránymutatásokat határozott meg, illetve Németh Zsolt hírigazgató ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy bizonyos témakörökben kiket kérhetnek fel szakértőnek.” A rendőrség szerint ennek során

sem fenyegetés, sem erőszak kilátásba helyezésére nem került sor.

A BRFK szerint ráadásul fogalmilag kizárt, hogy az MTVA hűtlen kezelést kövessen el, ugyanis az azt feltételezi, hogy idegen vagyont kezel. Az érvelés szerint az MTVA által kezelt médiavagyon azonban „nem tartozik az állami vagyon körébe, ugyanis a vagyoni jogokat és kötelezettségeket az MTVA-ra átruházták, azokat tulajdonosként gyakorolja, ezért ezek összessége nem tekinthető idegen vagyonnak.” A rendőrség szerint

olyan pénzügyi tevékenységhez kötődő kötelezettségszegésre van szükség a hűtlen kezelés megállapításához, amely magának az Alapnak okoz vagyoni hátrányt.

Szél szerint a rendőrség logikája alapján az adófizető befizeti az adót, amiből 100 milliárdos nagyságrendben kap évente az MTVA, de abba már semmilyen beleszólása nincsen, hogy a közmédia hogyan és mire költi azt a pénzt.

A rendőrség határozata itt található.

Később a médiatanács is közölte, hatáskör hiányában nem indítanak eljárást a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. hírszerkesztési gyakolata miatti bejelentések ügyében.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Kommunikációs Igazgatóságának közleménye szerint a médiaszolgáltatók a médiaszabályozás alkalmazásakor kizárólag az általuk közzétett tartalom miatt vonhatók felelősségre, a műsorkészítés során elkövetett esetleges jogsértéseikre a médiaigazgatási jogszabályok nem terjednek ki. A médiatörvény is kiemeli a szerkesztői szabadság elvét, miszerint a médiaszolgáltatók szabadon határozzák meg, szempontok alapján állítják össze a műsort.

A bejelentők a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elveinek megsértésére is hivatkoztak, ezek az alapelvek azonban a médiatörvényben található olyan általános, deklaratív jellegű rendelkezések, amelyek nem szerepelnek konkrét tényállásokban, ezért hatásköri szabályok hiányában érvényesülésüket nem vizsgálhatja a médiatanács.

A testület ugyancsak nem ellenőrizheti a közszolgálati kódex szabályainak érvényesülését sem, ezeket ugyanis a Közszolgálati Testület felügyeli.

Azt írták, hogy bár a bejelentések kifogásolták a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiányát is, a médiaszabályozás alapján a testület ezt kizárólag kérelemre és csak konkrét tartalom esetében vizsgálhatja. Ilyen kifogást először a médiaszolgáltatónál kell jelezni a műsorszám sugárzásától számított 72 órán belül, és meg kell határozni a kifogásolt tájékoztatástól érdemben eltérő, hiányolt álláspontot.

A médiatanácshoz érkezett beadványok egy része azonban nem jelölt meg konkrét műsort, a többiben szereplő két említett műsorszám pedig a bejelentés benyújtása előtt több hónappal került adásba, így a vizsgálathoz a médiatörvényben előírt speciális feltételek nem teljesültek - olvasható az NMHH közleményében.