A Microsoft adatközpontja foglalja el a Foxconn-üzem helyét

Joe Biden elnök az egyesült államokbeli Wisconsinba látogatott, hogy bejelentse a 2024-es elnökválasztás előtt ismertetett gyártási stratégiájának újabb fontos lépését: a meghiúsult Foxconn gyár területén épül majd fel a jövőben a Microsoft AI adatközpontja egy 3,3 milliárd dollár értékű beruházás keretében. A Fehér Ház becslése szerint az „Investing in America” kezdeményéssel létrejövő projekt 2000 munkahelyet teremthet majd. A kormány befektetési programja utak és hidak felújítása mellett a tiszta energia fejlesztésére fókuszál, valamint 866 milliárd dollárt oszt szét a magánszektorban az amerikai gyártás fellendítésére.

A redmondi szoftvercég a szakemberek képzésére és az oktatásra is erőforrásokat fordít, egy AI-ra fókuszáló innovációs labort létesít a Wisconsin-Milwaukee Egyetemen, emellett egy adatközponti akadémiai képzést indít a Gateway Technical College-ban. Az ígéretek szerint az akadémia 2030-ig 1000 embert képez ki adatközponti és STEM állásokra, míg az AI-laboratórium célja, hogy 2030-ig 270 wisconsini céggel dolgozzon együtt. A cég ezen felül 1000 vállalatvezető képzésébe fektet be és tanítja meg számukra, miként élhetnek az AI előnyeivel.

A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.

Wisconsin állam már csak abban reménykedhet, hogy ezek a tervek valóra is válnak. A többek közt iPhone-okat gyártó Foxconn 2021-ben végérvényesen, szerződésbe iktatva visszalépett korábbi, grandiózus tervétől, melynek keretén belül létrehozta volna legnagyobb külföldi gyártóüzemét az államban. Az eredeti projektre tízmilliárd dollárt szánt volna a cég, ennek a beruházásnak azonban végül a tizede sem valósul meg a helyi vezetéssel kötött megállapodás értelmében.

A grandiózus wisconsini LCD-gyár megépítésével kapcsolatos terveket 2017-ben óriási csinnadrattával jelentették be a Fehér Házban, ahol Trump a helyi gyártás felfuttatását célzó politika győzelmeként hirdette az előzetes megállapodást, egyben a világ nyolcadik csodájaként aposztrofálva az üzemet. Az akkori tervek alapján a Foxconn a már említett tízmilliárd dolláros beruházás során egy 1,8 millió négyzetméter alapterületű komplexum felépítését vállalta, ahol 13 ezer embernek adtak volna munkát.

Az akkori tervek alapján ez lett volna az egy külföldi cég által felépített valaha volt legnagyobb gyártókomplexum az Egyesült Államok területén. A cég később visszalépett a gyárral kapcsolatos terveitől,  utána az innovációs központok üresek maradtak, és a Foxconn mindössze néhány száz alkalmazottat vett fel, akik közül sokat később elbocsátottak.

A tajvani cég beruházási kedvét különféle vissza nem térítendő és visszatérítendő adókedvezményekkel és egyéb juttatásokkal hozta volna meg az állam kormányzósága. A projekttel kapcsolatos korai szkeptikus vélemények már 2017-ben kiemelték, hogy Wisconsin nem a legmegfelelőbb terep egy ekkora LCD-gyár felépítésére, mivel szinte egyáltalán nincs olyan beszállító a közelben, mely egy ekkora üzemet el tudna látni alkatrészekkel és alapanyagokkal. A tervekért a munkahelyteremtő hatás ellenére a helyiek sem rajongtak, így a bírálók szerint a kormányzat több ponton is túl gáláns volt a Foxconnal, mely aránytalanul nagy kedvezménycsomagot és egyéb előjogokat kapott volna.

A Microsoft beruházása egyben része Joe Biden választások előtti kampányának. Bár Biden név szerint nem nevezte meg Trumpot, látogatása során többször is utalást tett a meghiúsult Foxconn-projektre, ami „több száz millió dollárt pazarolt el az adófizetők pénzéből”.

Februárban az adminisztráció közölte, hogy a 2022-es CHIPS és Tudományos Törvény részeként 5 milliárd dollárt fektet be kutatásba a hazai félvezetőgyártás növelése érdekében, ezt követte a márciusi bejelentés, hogy a kormány 20 milliárd dolláros támogatást és kölcsönt ad az Intelnek. A Fehér Ház ezekkel az alapokkal segítené a cég félvezetőgyártásának kiterjesztését Arizonában, ami 10 000 új munkahelyet teremtene az államban.