Harmincnégy év után megvan Olof Palme gyilkosa, aki nem volt titkosügynök, de valószínűleg húsz éve öngyilkos lett
Van gyanúsítottja az 1986-ban elkövetett Olof Palme-gyilkosságnak, ám az illető már meghalt – jelentette be a legfőbb ügyész, Krister Petersson a Palme-gyilkosság felderítését célzó nyomozás vezetőjével, Hans Melanderrel tartott közös szerda délelőtti sajtótájékoztatón, amelyről az Index számolt be. Ebből következően az egykori svéd kormányfő halála ügyében immár 34 éve folyó nyomozást le fogják zárni.
Az ügyben, ami alighanem a világ legnagyobb nyomozása, 90 ezer ember volt érintett.
A kormányfőt egy 357-es Magnummal ölték meg – mondta Melander. Korábban évtizedeken át egy másik fegyvert tartottak a gyilkosság eszközének, amit nem is találtak meg. A beszámoló szerint
a gyilkos Stig Engström lehetett, aki azonban 2000-ben öngyilkos lett.
Ismerői szerint rendszerint elmondta, mennyire elítéli Olof Palme politikáját. Az ügyészség szerint bizonyos, hogy az ő kezében volt a gyilkos fegyver. A sajtótájékoztató alapján sem Dél-Afrika, sem Irán, sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió, sem Jugoszlávia titkosszolgálatainak nincs köze Olof Palme halálához és valószínűleg európai szélsőjobbos csoportoknak sem.
Petterson beszélt arról is, hogy a felderítést nagyon megnehezítette az a tényező, hogy
a gyilkosságot 1986 óta 134 ember vállalta magára, 29 erről a rendőrségnek is vallott.
Olof PalmeOlof Palme meggyilkolása 34 éve a világ egyik legismertebb megoldatlan ügyének számított, amiről rengeteg elmélet és találgatás jelent meg az évek során. A gyilkosság megrázta Svédországot: „Ez egy nyílt seb az országnak, hisz nem tudjuk, mi történt” – mondta korábban Stefan Löfven miniszterelnök.
Olof Palme 1986. február 28-án késő este a feleségével sétált haza Stockholmban egy belvárosi moziból, amikor egy ismeretlen hátulról rálőtt. Az egyik golyó a kormányfőt, a másik Lisbeth Palmét érte, de az asszony túlélte a támadást. Palme nem vette magát körbe testőrökkel, ragaszkodott hozzá, hogy személyes programjai közben ne zavarják a rendőrség emberei.
A támadó elrohant, mire a rendőrök három perccel később a helyszínre értek, nyoma sem volt.
A svéd hatóságok azóta több mint 500 millió koronát, nagyjából 16 milliárd forintot költöttek a merénylő elfogására, de ez sem járt eredménnyel. Ahogy az sem, hogy a legnagyobb svéd napilapokban ötvenmillió korona jutalmat ajánlottak fel a nyomravezetőnek. A nyomozással kapcsolatos dokumentumok több mint egymillió oldalra rúgnak, a svéd parlament pedig 2010-ben elfogadott egy határozatot, melynek értelmében a Palme-gyilkosság nem évülhetett el.
A rendőrség több mint tízezer embert hallgatott ki tanúként és szakértőként. Magánnyomozók, újságírók és diplomaták is próbálták a saját módszereikkel megfejteni az ügyet.
Palme megosztó személyiség volt: az ellenfelei gyűlölték, a hívei rajongtak érte. Palme vezette be az új svéd alkotmányt, ami meggyengítette a királyság intézményét. Ezenkívül támogatta a fejlődő országokat, és nyíltan vállalta baloldali meggyőződéseit. Külpolitikailag konfrontálódott a dél-afrikai apartheid rezsimmel, de az Egyesült Államok vietnámi háborúját is bírálta. Hosszú politikai karrierjét sokan nézték rossz szemmel.
A Sveavagen és a Tunnelgatan nevű utcák kereszteződése Stockholmban, ez az a kereszteződés, ahol Olof Palme korábbi svéd miniszterelnököt 1986. február 28-án lelőtték
