Offshore regék és mondák 4. – Csökkentett adótartalmú jövedelmek

A vállalkozások szintjén a korábbi cikkünkben említett feketelisták, valamint az ellenőrzött külföldi társaság intézményének bevezetésével igyekeznek megakadályozni az agresszív adótervezési struktúrákat. Magyarországon nincs adózási célú feketelista, ezért az Európai Unió feketelistája irányadó, bár érdemi szankció nem kapcsolódik hozzá, míg az ellenőrzött külföldi társaságokra, vagyis az offshore cégekre pedig külön jogszabályhelyünk van, ami az EU adóelkerülési direktíváján alapul. Egyébként emiatt más tagállamokban is ugyanezt a módszert alkalmazzák. A magyar magánszemélyek esetében viszont egy másik előírást, az alacsony adókulcsú államokból származó jövedelem szabályait kell figyelembe venni. – foglalta össze a hazai helyzetet dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.

Mi történik akkor, amikor magánszemélyek kapnak jövedelmet offshore helyszínekről?

A hazai szabályozás 2016-ig úgy rendelkezett, hogy amennyiben egy magyar magánszemély adózó egy offshore cégben rendelkezett legalább 25%-ot elérő részesedéssel, akkor ennek a társaságnak a fel nem osztott nyeresége, illetve az onnan származó számos juttatás ún. egyéb jövedelemnek minősült. Az egyéb jövedelem után akkoriban 15% SZJA-t és 27% EHO-t kellett fizetni (felső korlát nélkül). Ez a koncepció 2017-től megváltozott, ugyanis törölték az SZJA törvényből az offshore cégekre vonatkozó részt, helyette megtartották és átalakították az alacsony adókulcsú államból származó jövedelem kategóriáját, amelyet tekinthetünk hétköznapi szóhasználattal élve offshore helyszínről eredő jövedelemnek. – mondta a szakértő. Abban az esetben minősül alacsony adókulcsú államnak egy ország, ha nincs társasági adó, vagy ha létezik is, akkor annak mértéke nem éri el a hazai szintjét (jelenleg 9%).

Forrás: OECD, „Table II.1. Statutory corporate income tax rate”; KPMG, „Corporate tax rates table”; és Tax Foundation, „Worldwide-corporate-tax-rates”

Összefoglalva tehát, ha olyan országból kapunk jövedelmet, amely kötött Magyarországgal adóegyezményt, akkor nem kell vizsgálni a társasági adó mértékét a forrás országában. Ha viszont olyan államból szerzünk jövedelmet, amely nem kötött adóegyezményt Magyarországgal, akkor meg kell nézni a társasági adó mértékét a forrás országában. Ha ilyenkor a forrás országában nem éri el a társasági adó mértéke a 9%-ot, akkor alacsony adókulcsú államnak, vagyis offshore helyszínnek minősül.

Természetesen erre a szabályra is van kivétel, ugyanis hiába alacsonyabb vagy nem létezik társasági adó egy adott országban, akkor már nem minősül alacsony adókulcsú államnak (vagyis ilyen szempontból nem offshore helyszín), ha Magyarországgal adóegyezményt kötött. Tehát, ha egy magyar magánszemély jövedelmet kap egy olyan adóparadicsomból, amellyel Magyarország adóegyezményt kötött, akkor ez az ország nem tekinthető alacsony adókulcsú államnak. Például az Egyesült Arab Emírségekben egyáltalán nincs társasági adó, Hongkongban és Szingapúrban pedig roppant kedvező az adórendszer, a hazánkkal megkötött adóegyezménynek köszönhetően ezek mégsem számítanak offshore helyszínnek.

Dr. Magyar Csaba szerint az egyik nyitott kérdés a jogszabályhoz kapcsolódóan az, hogy nem tisztázza, milyen időszakra vonatkozik az előírt adómérték, a másik pedig az, hogy mi az eljárás akkor, ha egy országban több adókulcs van?

Ezek a szankciók, ha offshore helyszínekről érkezik a bevétel

Az alacsony adókulcsú államokból származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség vagy megszűnés, illetve tőkeleszállítás, esetleg tag kilépése esetén elért nyereség egyéb jövedelemnek minősül. A magánszemélyek szempontjából ez azért kedvezőtlen, mert például egy offshore helyszínről kapott osztalék után nem a megszokott osztalék adózási szabályok szerint kell eljárni. Ez Magyarországon 15 százalék SZJA, továbbá szociális hozzájárulási adó megfizetését jelenti, viszont ez utóbbit felső határ nélkül számolva – magyarázta a szakértő. Ezután nem kell adóelőleget fizetni, a bevallás benyújtásakor a teljes kapott összegből kell az adót levonni és befizetni a magyar költségvetés részére. Fontos kiemelni, hogy nem minden jövedelemre vonatkozik ez a szabályozás. Más jellegű külföldi jövedelmek esetében a szabályozás nem alkalmazandó, mert az SZJA-törvény definíciója nem vonatkozik tiszteletdíjra, jogdíjra és munkabérre, ezeknél nem számít, hogy a jövedelem offshore helyszínről származik-e vagy sem.

A nem alacsony adókulcsú államokból érkező osztalék esetében viszont az a szabály, hogy a 15% mellett korlátozott mértékű a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség, ugyanúgy mintha egy magyar cégtől kapnánk osztalékot.

Időutazás és adóamnesztia az adózásban

Érdekesség a 2017-től hatályos szabályozásban, hogy a magánszemélyek 2016-ra és az azt megelőző időszakra is választhatják azt, hogy a szigorúbb ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelem szabályainak figyelmen kívül hagyásával teljesítik az adózási kötelezettségüket. Az érintettek tehát dönthetnek úgy, hogy az új, enyhébb szabályozás alkalmazását kérik a múltbéli tevékenységükre is. Ezt a mentesítő szabályt ily módon visszamenőlegesen lehet alkalmazniuk az adózóknak.

Például, ha valaki 2016-ban egy ellenőrzött külföldi társaságban, vagyis offshore cégben rendelkezett 30%-os részesedéssel, akkor a korabeli szabályok szerint a fel nem osztott eredmény után 15 százalék SZJA és 27 százalék felső korlát nélküli EHO megfizetésére volt kötelezett. A magánszemélynek a 2016-os SZJA-bevallásban (amelyet 2017-ben kellett benyújtani) fel kellett volna tüntetni ezt a fel nem osztott nyereséget, mint ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelmet. Az új szabályok értelmében azonban nem muszáj adóznia a magyar magánszemélynek az offshore cég fel nem osztott nyeresége után.

Nem minden offshore helyszín biztosít kedvezőtlen adózást

Attól, hogy a magánszemély valamilyen egzotikus offshore helyszínről kap jövedelmet, még egyáltalán nem biztos, hogy kedvezőtlenül adózik utána. Először meg kell vizsgálni, hogy az adott állam a 2017-től hatályos szabályozás értelmében alacsony adókulcsúnak minősül-e, majd meg kell nézni, hogy milyen jogcímen alapult a kifizetés. Az új szabály bevezetése óta már nem lehet kijelenteni, hogy az offshore országokból érkező pénz rögtön egyéb jövedelemként adózik, minden azon múlik, hogy Magyarország kötött-e adóegyezményt az adott országgal, vagy, ha nem, akkor mennyi a társasági adó mértéke a kifizető országában.