A veszélyhelyzet megszűnése után is fennmaradt a rabszolgatörvény 2.0 néven ismertté vált verziója. A Népszava ráadásul azt írja, ez egészen különös formában történik meg, ugyanis az utolsó pillanatban belecsempészték a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló salátatörvénybe azt a kitételt, amely szerint a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyezheti a munkáltató számára a két éves munkaidőkeret elrendelését, amennyiben olyan új munkahelyteremtő beruházásról van szó, amelynek „megvalósítása nemzetgazdasági érdek”.

A módosítás előtt értetlenül állnak a szakemberek és a szakszervezetek, sokak számára nem világos, hogy miért a békési kormányhivatal dönthet az ilyen ügyekben, főleg akkor, ha nemzetgazdasági érdekről, érdekekről van szó. Ahogy a Népszava is írja, eddig a kiemelt beruházásokról kormánydöntések születtek, most pedig egy olyan hivatal hoz majd nemzetgazdasági érdekekkel összefüggő határozatokat, amelynek eddig csupán megyei hatásköre volt. Az ugyanakkor nem új ötlet, hogy bizonyos cégeknek lehetőséget adjanak a munkaidőkeret meghosszabbítására. A május 26-án Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által benyújtott eredeti törvényjavaslat azonban még a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, azaz Palkovics Lászlónak adta volna meg ezt a jogosítványt.

A hvg.hu-hoz is eljutott a témában Székely Tamásnak, a VDSZ elnökének, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökének nyilatkozata. Szerinte „nevetséges, hogy miközben a jelenleg is hatályos Munka törvénykönyve a 36 havi munkaidőkeret alkalmazását a szakszervezetekhez köti, a 24 havi alkalmazására csupán egy megyei kormányhivatal döntése fogja az áldását adni. Arról nem is beszélve, hogy miért éppen a Békés Megyei Kormányhivatal? Ott lennének a legrátermettebb munkaügyi szakemberek?” Székely hozzátette, szerinte „mindenki tudja – főként a törvény beterjesztője és megszavazói –, hogy ez a rendelkezés azért született, mert a szakszervezetek jogait kívánták tovább csorbítani. Az sem számít a döntéshozóknak, hogy az Európai Unió szabályai szerint maximálisan csak 12 havi elszámolást lehet alkalmazni azokon a munkahelyeken, ahol munkaidőkeret van, és a szakszervezettel kötött megállapodással rendelkezik az adott cég.”

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő korábban a kizsákmányolás minősített esetének nevezte, hogy egy miniszter egyszemélyben dönthet a 24 havi munkaidőkeret egyoldalú elrendeléséről. Ez a helyzet most csak annyiban változott, hogy kormánytag helyett kormányhivatal dönthet így.

A Népszava emlékeztet: a két éves időkeretről való döntés azért erős és kivételes jogosítvány, mert a veszélyhelyzet előtt hatályos Munka törvénykönyve szerint a munkáltatók csak legfeljebb 6 hónapos munkaidőkeretet rendelhettek el. Kollektív szerződéssel ezt ugyan hosszabbra, akár 36 hónapra is el lehetett nyújtani, de erről a helyi szakszervezettel meg kellett állapodni. „Most viszont erre nem lesz szükség, elég hozzá egy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva meghozott egyedi kormányhivatali döntés” – írja a lap.